Rettentően borúlátó az EBRD a magyar gazdasággal kapcsolatban
A közép-kelet-európai és az egykori szovjet térség gazdasági átalakulásának finanszírozására 1991-ben létrehozott pénzintézet főközgazdásza, Erik Berglöf a jelentést ismertető keddi londoni sajtótájékoztatóján ugyanakkor "jó jelnek" nevezte, hogy Magyarország az EU/IMF-megállapodás érdekében kész újragondolni a vitatott intézkedéseket. Az EBRD legújabb, idei első prognózisa szerint a bank által támogatott 29 ország átlagos gazdasági növekedési üteme az idén 3,1 százalék lesz az EBRD által 4,8 százalékosra becsült tavalyi GDP-növekedési átlag után.
A bank szerint még e jelentős lassulással számoló előrejelzés is arra a feltételezésre alapul, hogy az euróövezeti szuverén adósságválság az idén nem súlyosbodik tovább érdemben. Az EBRD szerint a bank tevékenységi területének egészére várt meredek növekedési lassulást elsősorban a valutauniós stressznek különös mértékben kitett Közép- és Délkelet-Európa gazdasági növekedésének jelentős gyengülése okozza.
A bank a 30 oldalas elemzésben kiemeli, hogy a tavalyi harmadik negyedévben - 2009 óta először - az átalakuló térség egésze nettó tőkekiáramlást szenvedett el, és "úgy tűnik", hogy a nyugat-európai bankok már tavaly ősz óta folyamatosan építik le kitettségeiket a régióban. Ez különösen a közép-európai és a balti, illetve a délkelet-európai gazdaságok szempontjából aggasztó, mivel arra vall, hogy az euróövezeti válság térségi átszűrődése a banki érdekeltségeken keresztül már 2011 őszén megkezdődhetett - áll az EBRD keddi londoni elemzésében. Erre a kockázatra más nagy citybeli házak is felhívták már a figyelmet.
A Fitch Ratings hitelminősítő nemrégiben Londonban ismertetett helyzetértékelésében megállapította, hogy a közép-kelet-európai bankrendszerekre az euróválságból átháruló legnagyobb hatású idei kockázatok egyike a finanszírozási hozzáférésben jelentkezhet. A Fitch elemzése szerint az anyabankok maguk is tőke- és finanszírozási szűkösséggel szembesülnek, és ennek lehetséges kezelési módjai közé tartozik a külföldi érdekeltségekkel szembeni kitettségek leépítése. Az EBRD keddi jelentése is megállapítja, hogy az euróövezeti válság esetleges eszkalálódásának lehetősége rendszerszintű bankkockázatokkal jár a felzárkózó európai országcsoportban, tekintettel arra, hogy ezeknek az országoknak a bankrendszerei mélyen integrálódtak az euróövezeti pénzügyi szektorokba.
Az EBRD a valutaunióban az idén 0,5 százalékos GDP-visszaesést jósol, és előrejelzése szerint "az euróövezeti felfordulás" a kereskedelmi és a banki csatornákon át egyaránt beszűrődik az átalakuló országcsoportba. Az EBRD ugyanakkor kidolgozott egy pesszimista forgatókönyvet is, amely az adósságválság súlyosbodását, több euróövezeti nagybank csődjét, és mindebből eredően súlyos recessziót tartalmaz. Ennek a forgatókönyvnek a megvalósulása esetén az EBRD szerint 3-4 százalékkal is zuhanhat 2012-ben az euróövezeti GDP-érték. A londoni pénzintézet központi forgatókönyve szerint a Magyarországot is magában foglaló közép-európai és balti csoportban az idén átlagosan mindössze 1,4 százalékos gazdasági növekedés várható az előző, tavaly októberi EBRD-prognózisban jósolt 1,7 százalék helyett.
Magyarország esetében azonban a londoni bank az átlagnál jóval meredekebben, az előző előrejelzésben szereplő 0,5 százalékos növekedésről 2,0 százalékponttal 1,5 százalékos GDP-visszaesésre módosította 2012 egészére szóló GDP-növekedési becslését.
Az EBRD e szűkebb térségen belül még Szlovéniában jósol idei recessziót: a szlovén gazdaságra adott GDP-előrejelzését a korábbi 0,5 százalékos növekedésről 1,6 százalékponttal 1,1 százalékos visszaesésre rontotta. Az elemzés "az EU/IMF-program időzítésével és jellegével kapcsolatos bizonytalanságokkal" indokolta, hogy az új EBRD-prognózisban az idei évre másfél százalékos magyarországi gazdasági visszaesés szerepel. Erik Berglöf, az EBRD főközgazdásza ugyanakkor a bank londoni székhelyén tartott keddi sajtótájékoztatóján ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy most már "vannak jó jelek ... van bizonyos készség a (vitatott) intézkedések újragondolására, és ez abszolút kritikus jelentőségű az új EU/IMF-megállapodás elérhetősége szempontjából". Hozzátette: semmi kétsége nincs afelől, hogy "Magyarországnak szüksége van egy ilyen megállapodásra".
Az MTI kérdésére, hogy az EBRD-nek van-e vészforgatókönyve az euróövezet esetleges szétesésére, Berglöf kijelentette: a valutaunió felbomlása a bank pesszimista forgatókönyvében sem szerepel lehetőségként, mivel az EBRD szerint "nagyon erős az euróövezet egyben tartására irányuló politikai akarat". Az EBRD főközgazdásza emellett "igen pozitívnak" minősítette az eurójegybank (EKB) likviditáspótló tevékenységét, amely szavai szerint nem nyújt ugyan hosszú távú megoldást, de csökkentette "valamely katasztrofális forgatókönyv" bekövetkeztének kockázatát. Más nagy londoni házak ugyanakkor jóval kevésbé derűlátók. Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja - februárra szóló, Londonban már hozzáférhetővé tett havi globális prognózisában közölte, hogy változatlanul "valós lehetőségnek" tartja az euróövezet összeomlását, és 40 százalékos esélyt ad arra, hogy a valutaunió két éven belül felbomlik. (MTI)
