Egészséges az élsport? – a válasz nem egyértelmű

A labdarúgó Európa-bajnokság és Copa America után nem sokkal kezdődött az olimpia, hamarosan pedig kezdetét veszi szintén Tokióban a paralimpia. Egy átlag sportkedvelő többnyire nem lát a színfalak mögé, így nem tudhatja, mennyi vér, verejték és fájdalom vezet egy-egy világra szóló sikerig. Futball-válogatottunk ismét részt vehetett, ráadásul a részben hazai rendezésű Európa-bajnokságon, Magyarország pedig 25 év után zárt ilyen sikeres olimpiát 6 arany-, 7 ezüst- és 7 bronzérem jóvoltából. Sok kiválóságunk azonban fájdalmas emlékeket őriz majd, ha felidézi ezeket a napokat. Váll-, Achilles-, könyök- és térdsérülés volt a leggyakoribb, amelyet elszenvedtek sportolóink. Egy év, de akár évtized munkája veszett kárba egy rossz mozdulat miatt?
„Sportolóink többsége olyan sérülést szenvedett el, amely abból adódott, hogy a szervezetük nem tudott már alkalmazkodni az extrém terheléshez. Folyamatosan teljesítőképességük határait súrolják, extrém terhelésnek vannak kitéve, ez pedig sérülésekben, szakadásokban, egyéb egészségügyi panaszokban jelentkezik. Egy sportoló, a genetikai adottságai miatt is jobban bírja a terhelést és a képessége is megvan ahhoz, hogy gyorsabban regenerálódjon. A hosszú évek óta tartó fizikai megterhelés azonban előbb vagy utóbb visszaüt” – fogalmazott Dr. Moravcsik Bence Balázs, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd-traumatológusa.
A szakember szerint természetesen másként reagál a terhelésre egy 18 és másként egy 32 éves sportoló, arról azonban nem szabad megfeledkezni, mekkora szerepe van a háttérembereknek, az edzőknek, orvosi csapatnak, hogy ne érje túlterhelés a sportolót.
„A sporttudomány és az orvoslás is olyan szintre fejlődött a technológiának köszönhetően, amely lehetővé teszi, hogy egy sportoló élettani paraméterei alapján, objektív adatok alapján döntsenek plusz edzésmunkáról, vagy akár arról, egy tizenéves szíve vajon bírja-e majd az élsporttal járó extrém terhelést” – tette hozzá.
Gyakran hangoztatjuk, hogy a sport egészséges, de vajon az élsportra is elmondható ez? Laikusként elsőre rávágnánk, nem. A szakember azonban, statisztikákat olvasva nincs erről meggyőződve. Az ortopéd szakorvos elismeri, az ízületekben, a vázrendszerben okozhat elváltozásokat az élsport, ugyanakkor számos előnye van, amely miatt sokan nem tudnak felhagyni a rendszeres sporttal.
„Amikor egy szülő azon gondolkodik, vajon a gyerekével jót tesz-e, ha sportolni viszi és akár még élsportoló is válik belőle, azt mondom, ne habozzon, ez jó döntés, hiszen testileg és lelkileg is hozzájárul gyermeke fejlődéséhez. A sportolóknak nagyobb az ellenállóképességük, strukturáltabbak és fegyelmezettebbek. Számos nemzetközi kutatás bebizonyította, hogy a sportolók, bármilyen aktivitást is választottak, több évvel tovább éltek az átlaghoz képest.”
A maratonfutók például átlagosan 4,3 évvel élnek tovább, a kerékpárosok 8 évvel, az állóképességi sportolók 6,3 évvel. Ha tudjuk, hogy a szív- és érrendszeri betegségek okozzák a legtöbb halélesetet világszerte, miközben a sport edzi a szívet és serkenti a vérkeringést, nem csodálkozunk az eredményeken. Az ortopéd szakorvos azonban kiemelte, nagyon fontos, mennyi idő jut a pihenésre az edzések, vagy a versenyszezonok között. Ez ugyanis jelentősen meghatározza nemcsak egy karrier hosszát, hanem egy emberi élet minőségét is.