Egyre jobban csökken a bérünk
2009. január–októberben a költségvetési szférában 747 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 829 ezren dolgoztak. Ez a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszámának 3,9 százalékos csökkenését jelentette az előző év azonos időszakához képest. A költségvetési szférában döntően a közfoglalkoztatás bővülése miatt 3,2 százalékkal nőtt a létszám, e nélkül számolva 0,6 százalékkal kisebb létszámot foglalkoztattak, mint egy évvel korábban. A versenyszférában 6,8 százalékos volt a létszámcsökkenés.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 196 100 Ft volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 196 200 Ft-ot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 198 600 Ft-ot ért el. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 0,9 százalékkal haladták meg az előző év január–októberit. Ezen belül a versenyszférában 4,6 százalékkal növekedtek az átlagkeresetek, a költségvetés területén pedig a 13. havi illetmény kifizetési szabályainak változása miatt 7,5 százalékkal maradtak el az előző évitől. Jelentősebben felülmúlták az előző év azonos időszakit az energiaipar (7,0%), a szállítás, raktározás (5,4%), valamint az építőipar és az ingatlanügyletek (5,0%) január–októberi keresetei.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset az év első tíz hónapjában átlagosan 3,6 százalékkal haladta meg az előző év január–októberit, a versenyszférában dolgozók alapbére 5,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit, míg a költségvetési szféra alkalmazottainak alapilletménye az előző évivel azonos szinten maradt. A versenyszféra keresetnövekedésében szerepet játszott, hogy – a fizikaiakat jellemzőnél kisebb létszámleépítés eredményeként – a magasabb keresettel rendelkező szellemi foglalkozású munkavállalók aránya megnőtt az összes létszámon belül.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 122 000 Ft volt; (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 90 500 Ft, a szellemi foglalkozásúaké 154 600 Ft). A nettó kereset így átlagosan 1,8 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A versenyszférában 4,4 százalékos növekedés, a költségvetési szervezeteknél pedig 4,4 százalékos csökkenés jelentkezett, ami a közfoglalkoztatottakat figyelmen kívül hagyva 3,1 százaléknak felelt meg. (2009. júliustól a havi nettó átlagkeresetek előző év azonos hónapjához képest mért emelkedése az adójogszabályok változása miatt rendre meghaladja a havi bruttó átlagkereset növekedését.)
A 208 600 Ft-os nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 1,5 százalékkal haladta meg az előző év január–októberit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,0 százalékot tett ki.
