Egyre komolyabb feszültség a koppenhágai klímacsúcson
"A gazdag országok úgy látszik, híján vannak a politikai szándéknak, hogy komolyan foglalkozzanak a globális felmelegedéssel" - idézi a China Daily és Global Times is Szu Vejt (Su Wei), a kínai delegáció helyettes vezetőjét, aki a nem hivatalos dán megállapodás-tervezetet kommentálva megjegyezte, a szövegből arra lehet következtetni, hogy a gazdag országok ki szeretnének térni a kyotói egyezményben vállaltak elől és több felelősséget raknának a szegényebb nemzetekre.
Lényegében azonos tartalmú véleményt közöl a Zsenmin Zsipao (Renmin Ribao) is Jü Csing-tajtól (Yu Qingtai) Kína különképviselőjétől, aki azt mondta: "Az éghajlatváltozás megoldására irányuló igyekezet közben nem szenvedünk hiányt dokumentumokban, csak az őszinte szándék hiányzik a fejlett országok részéről".
Az üvegházhatású gázok csökkentésének - a fejlődők számára - 2020-ig megszabott nyilvánosságot kapott tervszámok kapcsán Szu Vej egyenesen tisztességtelennek nevezte azt, hogy határt szabnának a még fejlődésben lévő nemzetek számára úgy, hogy a legfejlettebbek még növelhetik a kibocsátásukat. A fejlett államoktól a felzárkózóknak szánt 2010 és 2012 közötti - alkalmazkodást segítő - tízmilliárdos támogatási összegre Szu azt mondta, csepp a tengerben: "az Egyesült Államok, az Európai Unió és Japán nem tett le eleget az asztalra, ez a világ lakosságát alapul véve, kevesebb mint fejenként két dollár" - mondta.
Szu szerint Koppenhága sikere attól függ, mit mond, és mit tesz az Egyesült Államok, s egyúttal csalódottságának adott hangot Washington eddigi vállalásával kapcsolatban. "A 2005-ös szint 17 százalékos csökkentése nem tekinthető sem figyelemre méltónak, sem jelentősnek" - jegyezte meg a kínai szakértő, hozzá téve, hogy az EU 20 százalékos vállalását is kevesli. Japánnak - a világ ötödik legnagyobb kibocsátójának - 2020-ig tett 25 százalékos vállalása Szu véleménye szerint nem valós, mivel Tokió kapcsolódó feltételei teljesíthetetlenek.
Hszie Csan-hua (Xie Zhanhua) Kína klímaügyi főképviselője, a nemzeti fejlesztési- és reformbizottság helyettes vezetője a kínai sajtóban most ismét megerősítette, hogy országa konstruktív szerepet kíván játszani a jelenlegi megbeszéléseken, és egyben kifejezte reményét, hogy Barack Obama, amerikai elnök újabb konkrét hozzájárulásról fog beszámolni Koppenhágában.
Ami Tuvalu felvetését illeti a nagy felzárkózó országok kötelezettségvállalására vonatkozóan, arra Tuan Csie-long (Duan Jielong), a kínai külügyminisztérium jogi osztályának vezetője - akit a South China Morning Post idéz - egyértelmű választ adott. "Minden olyan kísérlet, amely arra vonatkozik, hogy a fejlődő országok számára újabb követelményeket támasszon ellentétes a nemzetközi közösségben már elfogadott konszenzussal. E kérdésben a fejlődő országok túlnyomó részt egységesek."
A már idézett Hszie szerint Kína nyitott a hosszú távú, 2050-ig szóló korlátozási tervek elfogadására, de szerinte előbb a fejlett országoknak meg kell tenniük a maguk vállalását a 2020-ig terjedő időszakra és a fejlődő világ támogatására. "Nem vonjuk kétségbe a hosszú távú célok fontosságát, de előbb középtávon kell a problémákat rendezni" - véli Hszie. "Bízunk abban, hogy a fejlett országok kibocsátása az 1990 évinek 25-40 százalékára csökkenthető - jegyezte meg Hszie Csan-hua.
Korábban a tárgyalások alkalmával Kína ragaszkodott a 40 százalékos mértékhez. Peking - a nyilatkozatok alapján - szeretné, ha egy végleges és elfogadott egyezmény születne Koppenhágában, de ha erre nem kerülhet sor, akkor is júniusig "nagyon jó lenne" megállapodásra jutni.
