Elemzők: meglepően jók lettek a munkaerő-piaci adatok
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője az adatokat értékelve kiemelte, hogy a várakozásoknál lényegesen nagyobb mértékben zuhant 10,5 százalékra a munkanélküliségi ráta március-május között a február-április között mért 11 százalékról, és az egy évvel ezelőtti 11,2 százalékhoz képest is jóval alacsonyabb lett a mutató.
A munkanélküliségi ráta lendületes csökkenését a foglalkoztatottak számának jelentős, 40,9 ezer fős, az előző három havi átlaghoz képesti növekedése okozta, ugyanakkor a foglalkoztatás egy év alatt 61,5 ezerrel nőtt - magyarázta az elemző. Véleménye szerint a foglalkoztatás növekedését nagymértékben segíthette a közmunkaprogramok felfutása, azonban ilyen mértékű növekedést ez önmagában nem magyaráz meg, így a versenyszférában is emelkedhetett a foglalkoztatás.
A munkanélküliek száma 15,7 ezer fővel csökkent az előző három havi átlaghoz, míg 24,9 ezerrel mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. Az aktívak száma egy év alatt 36,6 ezerrel bővült - ismertette Suppan Gergely. Az elemző szerint az aktívak számának növekedését a szigorúbb nyugdíjba vonulási és segélyezési feltételek, valamint a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata okozhatja, így a közeljövőbben folytatódhat az aktívak számának növekedése. Hozzátette, hogy az aktívak számát növelheti az is, hogy a korábbi évekhez képest kevesebben jelentkeztek a felsőfokú oktatásba.
Szezonális hatások miatt a következő hónapokban folytatódik a foglalkoztatás növekedése, amit az idei kedvezőbb mezőgazdasági kilátások is erősíthetnek. A tavaszi hónapoktól a nyár végéig 10,1 százalékig süllyedhet a munkanélküliségi ráta, a fokozatosan javuló növekedési kilátások hatására pedig az év második felétől javulhatnak a foglalkoztatási kilátások a versenyszférában is - fejtette ki Suppan Gergely.
A TakarékBank elemzője 2013-ban összességében a tavalyinál némileg kisebb, 10,7-10,8 százalékos átlagos munkanélküliségre számít, ami a jövő évben 10,6 százalékra csökkenhet. Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője kifejtette: bár tavasszal a mezőgazdasági munkák elindulásával általában csökken a mutató, a most mért esés meglepően jónak számít.
Véleménye szerint továbbra is a közmunkaprogramok javítják a foglalkoztatottságot. Ezt támasztják alá a KSH által korábban közölt intézményi munkaerő-piaci adatok, amelyek szerint áprilisban több mint 37 ezerrel nőtt a közfoglalkoztatottak száma, a vállalkozások körében pedig mintegy 10 ezerrel kevesebb volt az alkalmazásban állók száma az egy évvel korábbihoz képest.
Hozzátette, hogy a gazdaság is kicsit jobban teljesít, és ez javíthatja a munkaerőfelszívó-képességet, ugyanakkor trendfordulóról még nem lehet beszélni. Ehhez arra lenne szükség, hogy elinduljon a GDP bővülése, ami növekvő keresletet és termelést, és ezáltal növekvő munkakeresletet is teremtene a magánszférában, azaz fenntartható módon csökkentené a munkanélküliségi rátát.
Az Erste elemzője szerint a következő egy-két évben még nem várható a gazdaság erőteljes növekedése, ami jelentősen javíthatná a foglalkoztatottságot. A szakértő 2013-ban 10,5 és 11 százalék közötti munkanélküliségi rátát vár, attól függően, hogy a kormány fenntartja-e a jelenlegi közfoglalkoztatottsági szintet. Előrejelzése szerint jövőre enyhén csökkenhet vagy az ideihez hasonlóan alakulhat a munkanélküliség. (MTI)
