Megváltozott a törvény! Nyugdíjas házasokat és élettársakat is érint az új szabály
Már hatályos a változás, de a haláleset időpontja dönt
A módosításokat a 2025. évi LI. törvény vezette át a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvénybe. Az érintett új rendelkezéseket 2026. július 1-jétől kell alkalmazni, amennyiben az elhunyt halála 2026. június 30. után következett be.
Ez azt jelenti, hogy az ügyintézés dátuma önmagában nem teszi alkalmazhatóvá az új szabályokat. Ha valaki korábban veszítette el a társát, de csak most nyújtja be a kérelmét, az itt bemutatott változások szempontjából a korábbi rendelkezések irányadók. A módosítás tehát nem ír át automatikusan minden korábban keletkezett özvegyinyugdíj-ügyet.
Külön éltek, de nem váltak el? Ez most sokat számíthat
A Magyar Államkincstár júliusi tájékoztatója szerint a fennálló házasságban élőket a különélés időtartamától függetlenül az együtt élő házastársakkal azonos feltételek alapján kell elbírálni.
Korábban az egy évnél hosszabb különélésnél az özvegyi nyugdíj jogosultságához tartásdíjfizetés vagy annak bírósági megállapítása is szükséges volt. A június 30. utáni haláleseteknél ez a különéléshez kapcsolódó többletfeltétel megszűnt.
Egy egyszerű példa: egy házaspár évek óta külön lakásban él, de nem váltak el. Ha egyikük 2026 augusztusában meghal, a túlélő fél kérelmét nem lehet pusztán a hosszú különélés és a tartásdíj hiánya miatt elutasítani. Az özvegyi nyugdíj egyéb feltételeinek azonban továbbra is teljesülniük kell.
Az elvált házastárs helyzete ettől eltér: rá továbbra is külön jogosultsági szabályok vonatkoznak. A különköltözés és a jogerős válás tehát nem ugyanazt jelenti az ellátás szempontjából.
Az élettársaknál egy régi házasság kizáró ok lehet
Az élettársi kapcsolat alapján igényelt özvegyi nyugdíjnál szigorítás történt. Az új szabály szerint sem az elhunytnak, sem a túlélő élettársnak nem állhatott fenn házassága a halál időpontjában. A bejegyzett élettársi kapcsolat fennállását is figyelembe kell venni.
Emellett az együttélési feltétel is megmaradt: legalább egyéves, megszakítás nélküli együttélés szükséges, ha közös gyermek született, vagy legalább tízéves folyamatos együttélés.
Így előfordulhat, hogy egy pár tizenöt éve együtt él, de egyikük korábbi házasságát jogilag soha nem bontották fel. A hosszú együttélés önmagában ekkor nem elegendő az élettársi jogosultsághoz. A fennálló házasságot az eljáró hatóság hivatalból vizsgálja.
Időskori házasságnál a korábbi együttélés is segíthet
Külön szabály érvényesül, ha az elhunyt már betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, amikor összeházasodtak. A jogosultság ezen feltétele teljesülhet, ha közös gyermekük született, vagy a házasság legalább öt évig fennállt.
Az új lehetőség szerint azonban az is megfelelő lehet, ha a házasság és az azt közvetlenül megelőző, megszakítás nélküli élettársi együttélés összesen legalább tíz év.
Például nyolc év folyamatos élettársi együttélést követő kétéves házasságnál teljesülhet ez az időtartami követelmény. Nem feltétlenül szükséges tehát kivárni az ötödik házassági évfordulót.
Kivételes szabály vonatkozik azokra is, akik a nyugdíjkorhatár betöltése előtt már házasok voltak egymással, elváltak, majd később ismét összeházasodtak. Esetükben a törvény mentesít az említett külön időtartami és közösgyermek-feltétel alól.
Kérelem nélkül nem indul el a folyósítás
Az özvegyi nyugdíjat igényelni kell. Ha az elhunyt nyugdíjas volt, a kérelem a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz tartozik; más esetben rendszerint a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal jár el. Elektronikus ügyintézésre is van lehetőség.
A Kincstár javasolja a halotti és a házassági anyakönyvi kivonat csatolását. Élettársi kapcsolatnál az együttélés bizonyítása is fontos lehet: az azonos lakcím mellett más hitelt érdemlő bizonyíték, például tanúnyilatkozat is szerepet kaphat.
A 65 év feletti életkor önmagában nem biztosít automatikus jogosultságot. Az elhunyt nyugdíjas státuszának vagy szükséges szolgálati idejének, a kapcsolat jogi helyzetének és az adott ellátási szakasz feltételeinek egyaránt jelentőségük van. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj utáni ellátásnál például a túlélő fél nyugdíjkorhatárának betöltése is jogosító körülmény lehet.
Jogszabályi háttér: 2025. évi LI. törvény, Magyar Államkincstár
