Egy szakma már nem elég? Így alakítja át a Z generáció a karrier fogalmát

Egy szakma már nem feltétlenül egy életre szól

A korábbi generációk számára természetes életpályának számított, hogy az iskola befejezése után munkába álltak, és a megszerzett szakmában akár évtizedeken keresztül dolgoztak. A fiatalabb generációknál azonban egyre kevésbé egyenes vonalú a karrier.

Egy pályakezdő ma olyan munkaerőpiacra érkezik, ahol néhány év alatt új munkakörök jelenhetnek meg, más feladatokat pedig részben automatizálhatnak vagy teljesen átalakíthatnak. Emiatt egyre nehezebb 18-20 évesen olyan szakmát választani, amely változatlan formában egy teljes karrieren keresztül biztos megélhetést jelent.

A fiatal felnőttek többsége továbbra is tanul

A változás egyik fontos jele, hogy a tanulás sokaknál nem ér véget az iskola vagy az egyetem befejezésével. A KSH felnőttképzési adatai szerint a 25–34 éves korosztály 66,3 százaléka vett részt valamilyen oktatásban vagy képzésben a vizsgált időszakban. A KSH felnőttképzési adatfelvétele nemcsak a hagyományos iskolarendszerű oktatást vizsgálja, hanem a felnőttek képzésben való részvételét és önálló tanulási tevékenységét is.

Ez azért is figyelemre méltó, mert a 25–34 éves korosztály jelentős része már túl van az első végzettség megszerzésén és belépett a munkaerőpiacra. A tanulás tehát ebben az életkorban már sok esetben nem az első szakma megszerzéséről, hanem a meglévő tudás bővítéséről, specializációról vagy akár egy új karrierút előkészítéséről szól.

„A fiatalabb generációknál egyre kevésbé érdemes úgy gondolkodni a szakmaválasztásról, mint egy egész életre szóló döntésről. Sokkal fontosabbá válik az alkalmazkodóképesség. Lehet egy stabil alapszakmánk, de mellette új készségeket, specializációkat vagy akár teljesen új szakmát is elsajátíthatunk. A tanulás így nem egy lezárt életszakasz, hanem a karrier folyamatos része lesz” – mondta Szabó Andrea, a TanfolyamGURU oktatási szakértője.

Diploma után is jöhet egy új képzés

A rugalmasabb karrierút azt is jelenti, hogy a különböző képzési formák már nem feltétlenül egymás alternatívái. Egy diploma mellé is kerülhet szakmai képzés, rövidebb tanfolyam vagy egy speciális készséget fejlesztő program.

A cél sok esetben nem egy újabb többéves végzettség megszerzése, hanem egy konkrét, a munkaerőpiacon használható tudás elsajátítása. Valaki például az eredeti szakmája mellett digitális, kommunikációs vagy vállalkozási ismereteket tanulhat, míg más néhány év munkatapasztalat után dönthet úgy, hogy teljesen új területre lép.

A KSH legfrissebb adatai szerint 2025-ben a 25–34 évesek 32,6 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel. A diploma tehát továbbra is fontos karrieralap lehet, de önmagában nem feltétlenül jelenti a tanulás végét.

A karrierváltás is természetesebbé válhat

A szemléletváltással együtt a szakmaváltás jelentése is átalakulhat. Míg korábban egy teljes pályamódosítás sokszor kényszerhelyzetnek vagy rendkívüli döntésnek számított, ma egy új képzettség megszerzése tudatos karrierépítési lépés is lehet.

„A mai fiataloknak valószínűleg nem azt a kérdést kell feltenniük maguknak, hogy melyik az az egy szakma, amelyet egész életükben végezni szeretnének. Sokkal inkább azt, hogy milyen tudásra van szükségük a következő karrierlépésükhöz. Ha így tekintünk a képzésekre, a szakmaváltás sem kudarc vagy újrakezdés, hanem a szakmai fejlődés egyik természetes állomása” – tette hozzá Szabó Andrea.

A jövő egyik legfontosabb készsége maga a tanulás lehet

A gyors technológiai változás miatt nehéz pontosan megjósolni, milyen munkakörök lesznek keresettek tíz vagy húsz év múlva. Az viszont egyre biztosabbnak látszik, hogy a munkavállalóknak pályájuk során többször is új tudást kell majd elsajátítaniuk.

Ebben a környezetben a karrierbiztonságot sem feltétlenül az jelenti, hogy valaki talál egy szakmát, amely mellett évtizedekig kitart. Sokkal inkább az, hogy képes felismerni a változásokat, és szükség esetén új készségekkel alkalmazkodni hozzájuk.

A TanfolyamGURU szerint ezért a fiatalok számára a képzések kiválasztásakor egyre fontosabb szempont lehet a rugalmasság, a gyakorlati használhatóság és az, hogy a megszerzett tudás hogyan illeszthető be a már meglévő tapasztalataik mellé.

A Z generáció karrierje így várhatóan kevésbé hasonlít majd egy előre kijelölt útra. Inkább egymásra épülő állomásokból állhat: tanulásból, munkából, továbbképzésből, specializációból és akár többszöri szakmaváltásból.

_{Forrás: TanfolyamGURU, továbbította a Helló Sajtó! Üzleti Sajtószolgálat.}