Elhalasztotta a döntést a Sberbank perében az ítélőtábla
A Fővárosi Törvényszék első fokon elutasította a felperes bank keresetét, amely ellen fellebbezett. A fellebbezésben újra kérte, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz. Az ítélőtábla a hétfői tárgyaláson nem hozott végzést erről a kérelemről. A bíróság az elsőfokú ítéletet ismertetésében kifejtette, nem voltak átláthatók a bank számára egyoldalú szerződésmódosítására lehetőséget adó feltételek. Ezért az ügyfél nem tudhatta, hogy milyen tehernövekedéssel kell számolnia.
A bank többször szubjektíven határozhatta meg az ügyfélre háruló törlesztő részlet emelkedését. Az ítélőtábla a felperes fellebbezésről közölte, a bank az ügyben első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék elutasító ítéletének kiegészítését, illetve hatályon kívül helyezését kérte. Az első fokú bíróság ugyanis nem vizsgálta meg az általános szerződési feltételek valamennyi, a bank általi egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő feltételt. A bank jogi képviselője kérte, hogy a bíróság állapítson meg részleges érvénytelenséget a feltételekkel kapcsolatban.
Kifejtette azt is, hogy a hitelt felvevő fogyasztó láthatta előre a törlesztő részletek emelkedését, és - szemben az első fokú ítéletben megállapítottal - a kamat, a költségek és a díjak alá mehettek a szerződéskötéskori mértéknek. Kifogásolta azt is, hogy az ítélőtábla az alperes magyar állam jogi képviselőjének az álláspontját maradéktalanul átvette, míg a felperes bank érveléséből csak részleteket idézett az ítéletében.
Az alperes állam a fellebbezéshez benyújtott ellenkérelmében szintén kitért az egyoldalú szerződésmódosítási feltételek részleges érvénytelenségére. Véleménye szerint maguk a feltételek nem lehetnek részlegesen érvénytelenek, viszont a hitelszerződés részlegesen érvénytelen lesz akkor, ha az előbbi feltételek tisztességtelenek voltak. Az ellenkérelem kitért arra is, hogy a 2008-as válság negatívan hatott a bankra, de ezt a hatást - a szerződések szerint - átháríthatta a hitelfelvevőkre. Kifogásolta az alperes állam azt is, hogy a bank az árazási elveket üzleti titokká minősítette.
Ezt követően szóban egészítette ki a fellebbezést a felperes bank képviselője, aki úgy vélte, hogy az állam magát a banki egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét vonja kétségbe. Kitért több jogszabályi ütközésre is, így például arra, hogy a korábbi törvény lehetőséget adott a banknak arra, hogy a saját deviza középárfolyamán számítsa át a forintot devizára, míg a per alapját adó idei törvény csak az Magyar Nemzeti Bank középárfolyamát ismeri el átszámítási árfolyamnak.
Az alperes állam jogi képviselője példát hozott arra, hogy milyen a nyilvános és korrekt szerződésmódosítási feltétel: amennyiben egy feltétel módosulása 100 egységgel emeli meg az ügyfél terhét, de egy másik feltétel változása 50 egységgel csökkenti azt, akkor a bank csak 50 egység emelést hajthat végre. (MTI)
