Erősebb forintra lenne szükség a bankárok szerint
A lakosság devizában fennálló ingatlanhitele 5 ezer milliárd forint, s emellett a vállalati szektor is jelentős devizahitel állományt halmozott fel - mondta Hegedüs Éva. A Gránitbank vezérigazgatója szerint már jelenleg is olyan méretű a GDP-hez viszonyítva az ország bruttó deviza adósságállománya, amelybe a lakossági és vállalati hiteleket is be kell számítani, hogy az erőteljesen - mégpedig nem pozitív irányba - befolyásolja az ország kockázati felárát, azaz a CDS felárat.
Hegedüs Évával egyetértve, Kozma András, a Commerzbank vezérigazgatója is az erősebb forint mellett érvelt, amely az előnyös lenne a gazdaság számára. Zolnai György, a Budapest Bank vezérigazgatója szerint az adósokat először akkor érte a sokk, amikor a 150-170 forinton felvett svájci frankhitel árfolyama 215-220 forintra ugrott fel, majd jött a második sokk, a 240-250 forintos árfolyam, s ez a sokk jelenleg is tart.
Másutt, például Oroszországban is lejátszódott hasonló folyamat, igaz ott a dollárban felvett devizahitelek rubelárfolyama gyengült, de az adósok fizetőképessége nem omlott össze sem Moszkvában, sem Szentpéterváron, miközben az ingatlanok árai az elmúlt két évben 40-50 százalékot estek - magyarázta a Budapest Bank vezérigazgatója. A devizaadósok helyzetéről és a végtörlesztésről is beszélt Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója.
Az MNB prognózisa szerint a december 31-ig tartó végtörlesztési folyamatban a devizaadós állomány 20 százalékát kitevő adósok vesznek rész, ez a részvevők számát tekintve 10-15 százalék lehet. Ugyancsak e felmérés szerint ha a devizaállomány 10 százalékánál kerül sor a végtörlesztésre, az a bankoknak 170 milliárd forintos veszteséget jelent. Az MNB szakértői úgy számoltak, hogy amennyiben a lakosság forinthitellel váltja ki a devizahitelt, akkor azt csak 12 százalék alatti teljes hiteldíj mutató (THM) mellett érdemes megtenni, efölötti kamatnál már nem.
Nagy Márton hozzátette, a végtörlesztés bejelentése előtt a bankok 9,5-11 százalékos kamatra kínálták a hosszabb lejáratú ingatlan fedezetű hiteleiket, mára ez a kamat magasabb lett. Az MNB igazgatója szerint az igazi probléma a 90 napon túli hitelállomány: ez a vállalati szektorban 16 százalék, a lakossági szektorban megközelíti a 13 százalékot.
Emellett mindkét szektorban további 4 százalékot tesz ki az átstrukturált hitelek állománya, ami azt jelenti, hogy ezeket a hiteleket sem tudják törleszteni az adósok. Fennáll a veszélye annak, hogy ez utóbbi kategóriából "örökzöld hitelek" lesznek, azaz folyamatosan újra és újra meg kell hosszabbítani azokat, ahogy az például Japánban történik - magyarázta Nagy Márton. (MTI)
