Európai Bizottság: áfadirektívát sért a magyar EKÁER-szabályozás
A hivatalos kötelezettségszegési eljárás megindulását is jelző levélben a Bizottság felkérte a magyar kormányt, hogy két hónapon belül tegye meg a meg nem feleléssel kapcsolatos észrevételeit.
A magyar adóhatóság „csodafegyverével” kapcsolatban a Bizottság az eljárás jelenlegi fázisában további részleteket nem közölt, és nem is pontosította, hogy milyen aggályai vannak az EKÁER-rel kapcsolatban. Részletesebb, indoklással ellátott véleményt csak két hónap múlva küld majd, de azt is csak akkor, ha addig Magyarország nem korrigálja a szabályozást. Az egyeztetés eredménytelensége esetén pedig a végső szót az Európai Bíróság mondhatja majd ki.
Egyelőre tehát nincs pontos információ arról, hogy az EKÁER miért nem felel meg teljes mértékben az áfadirektívában foglaltaknak, de a bejelentés óta már több feltételezés is napvilágot látott.
A rendszer sértheti például az EU-n belüli szabad árumozgás elvét, hiszen azzal kapcsolatban olyan részletezettségű bejelentést kell tenni az adózóknak, amelyek a határátlépéshez kapcsolódó adminisztratív formaságnak tekinthető. Ezek pedig elvi akadályai lehetnek a közösségen belüli kereskedelemnek.
Az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a felszólítás kapcsán kiadott közleményében kifejtette: Brüsszel döntése érthetetlen és meglepő, az súlyosan veszélyezteti a gazdaság kifehérítésért tett példaértékű magyar intézkedéseket, illetve hozzátették, hogy Magyarország mindent meg fog tenni, hogy megvédje az EKÁER rendszert.
A MAZARS kommentárja:
A MAZARS emlékeztet: az EKÁER 2015-ös bevezetése itthon is hatalmas port kavart. Az egyik oldalon ugyanis a szabályozás a szállított áru értékének 40%-ig terjedő mulasztási bírságot helyezett kilátásba, miközben az online EKÁER-rendszer hónapokig csak döcögve működött, és – a kezdeti időszakban – egyes lényegi kérdésekben maga az EKÁER-rendelet sem fogalmazott egyértelműen.
A kezdeti fennakadások után, ugyanakkor, az adózók mára láthatóan elfogadták az EKÁER-rendszert, annak minden továbbra is fennálló nehézségével együtt.
A MAZARS szerint azoknak a gazdálkodóknak, aki jellemzően belföldön kereskednek, az EKÁER nem jelent érdemi többletkötelezettséget. Tény, ugyanakkor – teszik hozzá - hogy az unión belül kereskedő cégeknek túlnyomórészt EKÁER-köteles szállítmányaik vannak, hiszen a hatályos mentességi küszöbök alacsonyak. Ebből adódóan pedig ezen vállalkozások adminisztrációs terhei is jelentősen megnőttek.
A rendszerrel kapcsolatban ugyancsak gyakran említett kifogás, hogy a kiszabható bírság felső határa változatlanul rendkívül magas, ezért az adózók akár egy rendszámelírás miatt is joggal „rághatják a körmüket”.
Nem ritkák az olyan esetek sem, amikor egy szállítmány nem EKÁER-köteles, de egy közúti vizsgálat során erről az ellenőrök csak úgy tudnak megbizonyosodni, hogy gyakorlatilag számon kérik azokat az adatokat, amelyeket valójában csak egy EKÁER-köteles fuvar esetén kellene az ügyfélnek biztosítani.
A MAZARS emlékeztet: a magyar EKÁER bevezetése óta hasonló rendszert alakítottak ki Lengyelországban is, 2018-tól kezdődően pedig Szlovákiában is készülhetnek a vállalkozások gazdálkodók az egyes szállítmányok nyomon követésére és az azzal kapcsolatos többletadminisztrációra.
Tekintettel arra, hogy ezeknek a szabályozásoknak az alapgondolatát veszélyeztetné az uniós szállításokra vonatkozó rész érdemi átalakítása, ezért a MAZARS véleménye szerint az EKÁER-ügy az Európai Bíróság elé kerül majd.
Kalkulátor ajánlónk:
Fix számokkal lottózol? Akkor ez neked való kalkulátor
