Európának tartania kell a lépést a globális közlekedési versenyben
A találkozón az uniós tagállamok szakminisztériumi vezetői vitát folytattak a közlekedéspolitika fejlesztésének az uniós versenyképességhez, növekedéshez és munkahelyteremtéshez való hozzájárulását vizsgáló tervezetről. A közlemény szerint Becsey Zsolt elmondta: Magyarország előremutató kezdeményezésnek tartja az európai közlekedési hálózat fejlesztését megalapozó TEN-T iránymutatásokat. A törzshálózat meghatározásával a támogatási források valóban az uniós szempontból legfontosabb hálózati elemekre fordíthatók.
A helyettes államtitkár jelezte: a közlekedés versenyképességének növeléséhez vezethet az innováció és az intelligens közlekedési rendszerek fejlesztésének ösztönzése, az alternatív üzemanyagok elterjesztése. Az Európai Bizottságot arra kérte, a hálózat hatékonyabbá tétele érdekében vizsgálja meg, hogyan biztosíthatóak uniós források a TEN-T törzshálózaton kívüli innovatív fejlesztésekre. Méretgazdaságossági okokból a kisebb országok esetében csak a teljes belföldi hálózatra kiterjedő bevezetéssel érhető el jelentős hatás például a vasúti kommunikációs rendszerek vagy az alternatív üzemanyagok használatával. A tagállami vezetők vitát folytattak a negyedik vasúti csomagról is.
Becsey Zsolt közölte: Magyarország ellenzi az országos vasúti szolgáltatások kizárását a közszolgáltatások köréből. A szabályváltozás súlyos zavarokat okozna a magyarországi távolsági közlekedés megszervezésében, és jelentős árnövekedést eredményezhetne. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: Magyarország továbbra is szeretné megtartani a vasúti közszolgáltatási szerződések közvetlen odaítélésének lehetőségét. A tárca közleményében kitért arra is, hogy a visegrádi országok küldöttségei a tanácsülést megelőző egyeztetésükön áttekintették a német minimálbér bevezetésével szembeni közös fellépésük eredményeit és a további terveket.
A magyar fuvarozók mintegy 35-40 ezer tehergépkocsival és 3 ezer autóbusszal vesznek részt nemzetközi forgalomban, tízből kilenc jármű német viszonylatban tevékenykedik. A több mint 40 ezer magyar gépjárművezetőt érintő német szabályozás csak a kiszabott bírságok miatt 5-10 százalékkal növelheti a hazai vállalkozások költségeit. Az ülésen több tagállam utalt arra, hogy a belső piacon biztosítani kell a szabad közúti közlekedési szolgáltatások lehetőségét, és nem ezek nemzeti szintű technikai akadályozása a cél - tájékoztatott az NFM. (MTI)
