Ez aztán a fordulat - már 0,6%-al bővülő gazdasággal számol a kormány
A szaktárca előrejelzése szerint a lakossági fogyasztás a tavalyi 6,7 százalékos visszaesés után idén további 2,5 százalékkal csökken (márciusban hasonló, 2,6 százalékos visszaesést várt a tárca), a beruházások viszont 2010-ben már bővülnek, bár a növekedés csupán 0,8 százalékos lesz, kisebb a márciusban várt 1,3 százalékos többletnél.
Az egy keresőre jutó reálbér idén 2,2 százalékkal emelkedik, ami ugyan alacsonyabb a márciusban várt 3,0 százaléknál, de fordulatot jelent a tavalyi 2,4 százalékos csökkenés után. Az államháztartás GDP arányos hiányát az NGM új előrejelzése a márciusival azonos módon, 3,8 százalékban rögzíti.
Az előzetes várakozásokat felülmúló első negyedévi GDP adattal és a külpiaci konjunktúra jóval dinamikusabb bővülésével indokolja a minisztérium a márciusi növekedési előrejelzés javítását. Az export visszatérhet a kétszámjegyű bővülés közelébe, ugyanakkor a háztartások fogyasztási kiadását a korábban gondoltnál jobban visszafoghatja a magasabb infláció, valamint a rendkívüli időjárás okozta károk kedvezőtlen hatása a mezőgazdaságból származó jövedelmekre.
A kormányzati intézkedéscsomag egyes elemei már rövid távon is kedvezően befolyásolhatják a gazdasági folyamatokat. Középtávon ugyanakkor a világgazdaságban számos kockázati tényező azonosítható, melyek hatására a gazdaság felívelése lassúbb és elnyújtottabb lehet - figyelmeztet az NGM prognózisa. A külső kereslet erőteljesebb élénkülése és a konjunktúra felmérések alapján az ipari termelés a 2010-re korábban előrejelzett 3-5 százalék körüli bővülésnél is kedvezőbben alakulhat.
Lefelé mutató kockázatot jelent ugyanakkor, hogy az év vége felé már a külső keresletet és így a magyar exportértékesítési lehetőségeket is negatívan érinthetik a fejlett európai országokban meghirdetett exitstratégiák. Az áru- és szolgáltatásexport 2010-ben a márciusban várt 5,5 százalék csaknem kétszeresével, közel 10 százalékkal bővülhet.
Miután a belföldi felhasználás még az idén is csökken, az export bővülése továbbra is meghaladja az import várható növekedését (8,8 százalék), így a nettó export 2010-ben is jelentős lehet. A nemzetközi energiaárak folyamatos emelkedése miatt ugyanakkor a cserearány az idei évben már 1 százalékponttal romolhat. Középtávon az uniós országokban tervezett fiskális megszorítások hatására a külső kereslet növekedése visszafogottabb lehet, így jövőre a magyar export-dinamika mérséklődésére kell számítani.
A 2010-es éves átlagos infláció 4,7 százalék körül várható - szemben a márciusi 4,3 százalékos prognózissal -, elsősorban a némileg gyengébb árfolyam, a magasabb várt olajár, a magasabb várható élelmiszer-árszint és a korábbinál némileg jobb konjunkturális helyzet inflációra gyakorolt hatása miatt. A világpiaci energiaárak – forintban számolt – alakulása további felfelé irányuló kockázatokat jelez. A bérek alakulásában jelentős kettősség figyelhető meg a feldolgozóipar és a piaci szolgáltatások között.
Míg a piaci szolgáltatások szektorában a belső kereslet szűkösségével összhangban mérsékelt bérdinamika volt eddig jellemző. A feldolgozóipar viszont erőteljes bérnövekedési ütemeket produkált a kedvező export folyamatok és a viszonylag alacsony bázis miatt. Az év hátralévő részében e folyamatok fennmaradása feltételezhető. A feldolgozóipar és a piaci szolgáltatások szektorában a bérkülönbségek részlegesesen megmaradnak, a szűk belső kereslet következtében a piaci szolgáltatások szektorának bérei mérsékelten emelkedhetnek idén.
A feldolgozóipari szektorban ugyanakkor a magas dinamikát részben mérsékelheti a teljes munkaidős alkalmazottak számának emelése és a bázishatás kifutása. A kormányzati intézkedések - állami vállalatok bértömegének befagyasztása, a közszférában bérplafon bevezetése, bankadó – a prémiumok csökkentésén keresztül mérsékelhetik a versenyszektor bruttó béreinek növekedését. Mindezt figyelembe véve idén a versenyszektorban 4 százalék körüli bruttó átlagkereset növekedés várható. Az év hátralévő részében mérséklődő infláció, a foglalkoztatás megindult bővülése és a fogyasztói bizalom erősödése már a fogyasztás élénkülését eredményezheti.
Ugyanakkor a közszférát érintő intézkedések, az év eleji rendkívüli időjárás következtében a mezőgazdaságból származó jövedelmek várható visszaesése, valamint az árfolyammozgások miatt a devizahitelek törlesztő részletének emelkedése a fogyasztás csökkenésének irányába hat. Ezen hatások eredőjeként a háztartások fogyasztási kiadása a márciusban becsült 2,7 százaléknál erőteljesebben, legalább 3 százalékkal eshet vissza ebben az évben.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás alakulását a bázishatás mellett az uniós forrásból finanszírozott fejlesztéseknek köszönhetően pozitívan befolyásolják a költségvetési szféra beruházásai, illetve az élénkülő külső konjunktúrával összhangban a vállalati fejlesztések is. Ugyanakkor, mivel a lakásépítési engedélyek száma az elmúlt évben rendkívül kedvezőtlenül alakult, 2010-ben a háztartások beruházásának nagymértékű (15 százalékot meghaladó) visszaesésére kell számítani. Így az idén a bruttó állóeszköz-felhalmozás csak kismértékben, 0,8 százalékkal növekedhet.
