Ez nem túl jó hír: Túl büszkék rákszűrésre járni a férfiak
Az Európai Unióban Magyarországon a legmagasabb az 1000 lakosra jutó rosszindulatú megbetegedések száma[2]. A Rákbetegek Országos Szervezete (ROSZ) szerint a daganatos betegségek elleni küzdelem legfontosabb eszköze a megelőzés, a rendszeres orvosi ellenőrzés. Egészségtudatos életmóddal, kiegyensúlyozott táplálkozással és rendszeres szűrővizsgálatokkal a rosszindulatú elváltozások jelentős része megelőzhető vagy időben felismerhető, ez pedig jelentősen javíthatja a gyógyulás esélyét. Míg a civil szervezetek és a média egyre nagyobb figyelmet szentelnek a nőket veszélyeztető méhnyakráknak és mellráknak, addig a férfiakat érintő daganatos betegségeket tabuként kezeli a társadalom.
Ez pedig emberéletekbe kerül nap, mint nap. Azért, hogy a férfiak nagyobb arányban járjanak el szűrésre, legtöbbet a mellettük álló nők tehetnek. Riskó Ágnes pszichológus 25 éven át dolgozott az Országos Onkológiai Intézetben. Már munkája kezdetén szembesült azzal, hogy mennyi tévhit él az emberek fejében a szűrésekkel és a rosszindulatú elváltozásokkal kapcsolatban. „Feltűnő, hogy a férfiak sokkal inkább ódzkodnak megtenni az első lépést, kevésbé vigyáznak magukra. Azt gondolják, hogy a betegség a gyengeség jele, amely nem fér össze azzal a macsó énképpel, amelyet önmagukról kialakítottak. Úgy gondolják, hogy egy férfi nem panaszkodik, mert helyt kell állnia.
Azonban az ilyen hozzáállás veszélyes és az egész család életére kihathat” - hangsúlyozza. „Meg kell tanítani mindenkit, hogy miként védekezhet az önkárosító életmóddal szemben. Ebben főként a nőknek, anyáknak jut fontos szerep, ők hozhatnak szemléletbeli és magatartásbeli változást. A férfiak távolmaradását a szűrésektől indokolhatja az is, hogy a médiában a nőket érintő betegségekről hallani többet. Az emlőrákról és méhnyakrákról valószínűleg mindenki hallott, míg a férfiakat érintő daganatokról, például prosztatarák, vagy vastagbélrák, ritkábban beszélnek. Az edukációnak óriási szerepe van abban, hogy ki vigyáz jobban magára és jár rendszeresen szűrésekre” – teszi hozzá. Annak ellenére hanyagolják a férfiak az egészségügyi szűréseket, hogy majdnem ugyanannyira tartanak a rosszindulatú elváltozásoktól, mint a nők.
Egészségügyi kalkulátorainkat a SzámoldKi.hu jóvoltából ITT érheti el.
Az NN Biztosító Egészségtesztje szerint a nők 73 százaléka, a férfiaknak pedig 60 százaléka fél a daganatos megbetegedésektől. A felmérés arra is rámutatott, hogy az emberek az anyagi következményektől is tartanak: 43 százalék látja úgy, hogy egy komoly betegség esetén minimum 300 ezer forint extra tőkére lenne szüksége. Vagyis sokan úgy látják: fontos egy lehetséges megbetegedésre pénzügyileg is felkészülni. Hiszen akár évekre is kieshetünk a munkából, és a kezelés időszaka tetemes összegekkel terheli meg a családi költségvetést. „Ezen csak kismértékben enyhít a táppénz: az érvényes szabályozás szerint legfeljebb egy éven át, a jövedelem 50-60 százalékára, de maximum havi 217 ezer forint táppénzre számíthatunk egy elhúzódó betegállomány során.
Létezik viszont olyan testre szabható élet- és egészségbiztosítás, amely ellensúlyozhatja a daganatos betegségek miatt kieső jövedelem egy részét és fedezetet nyújthat a kezelés alatt felmerülő költségekre. Ez olyan konstrukció, amelyben az anyagi biztonság mellett további praktikus segítséget is kaphat, aki erre szorul. Ilyen például a diagnosztikai vizsgálatok, vagy a külföldi ellátás megszervezése, vagy a mindig elérhető telefonos orvosi tanácsadás.” – magyarázta a súlyos betegségre történő anyagi felkészülés lehetőségét Vanyek Claudia, az NN Biztosító élet- és egészségbiztosítási szakértője.
