Ezekkel az országokkal bővítené az uniót az Európai Bizottság
"Hitelesség, átalakító erő és jogállamiság" - foglalta össze a bővítési politikai lényegét Stefan Füle uniós biztos. Hitelességen azt érti, hogy a partnerek és az unió is teljesítik vállalt kötelezettségeiket, átalakító erőn pedig azt, hogy a csatlakozás érdekében tett erőfeszítések által a belépni vágyó országok maguk is megváltoznak. A cseh politikus kifejtette, hogy a bővítési politika gyújtópontjában a joguralom, a jogállamiság elve áll. "A bővítés hozzájárul a kontinens békéjéhez, biztonságához és jólétéhez" - sommázta véleményét Füle.
Az egyes országokra vonatkozó eredmények ismertetésekor a bővítési biztos elmondta, a jövő nyáron csatlakozó Horvátországban az uniós jog átültetése és megvalósítása a várakozásoknak megfelelően halad, a csatlakozás politikai feltételeit az ország továbbra is teljesíti, az országról a végleges jelentést jövő tavasszal készítik el, addig tart a megfigyelése annak, hogyan felel meg Zágráb a csatlakozás előtt még teljesítendő követelményeknek. A többi között az igazságszolgáltatás és államigazgatás, a korrupció elleni küzdelem a kisebbségi jogok, a korrupciós eljárások kezelése terén van még tennivaló - mutat rá a bizottság erről kiadott közleménye. Megjegyzi, hogy a közbeszerzésről és pártfinanszírozásról szóló, nagyobb átláthatóságot biztosító törvényt mielőbb a gyakorlatban is alkalmazni kell.
Montenegró kapcsán a biztos megjegyezte, hogy az ország az elvárható mértékben teljesít a politikai feltételek területén, és folyamatosan halad a működő piacgazdaság megteremtése felé. Stefan Füle rámutatott, hogy a montenegrói és az uniós joganyag átvilágítása és összevetése jövő nyáron érhet véget. Szavai szerint Podgoricának a jogállamiság kiépítésében kell előrelépést tennie, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc terén is van még mit tenni.
Macedónia, vagyis hivatalos nevén a Macedón Volt Jugoszláv Köztársaság a politikai feltételek terén nem mutat lemaradást, az Európai Bizottság immár negyedszer indítványozza, hogy az EU kezdjen csatlakozási tárgyalásokat Szkopjéval, az Európai Tanács viszont erről mindezidáig nem hozott döntést. Görögország ugyanis történelmi okokra hivatkozva nem hajlandó hivatalos nevén elismerni a Macedón Köztársaságot, ezért az az ENSZ-nek is Macedón Volt Jugoszláv Köztársaságként válhatott csak a tagjává. A több mint 20 éve húzódó névvitáról Stefan Füle azt mondta, a csatlakozási tárgyalások kezdeti szakaszában lehetne rendezni. "A névvitára késlekedés nélkül megoldást kell találni" - szögezte le Füle.
A bővítési folyamatot ismertető bizottsági közlemény aláhúzza, országok közötti kétoldalú vitáknak nem szabad feltartóztatniuk a bővítési folyamatot. A bővítési biztos Szerbia és Koszovó kapcsán is kiemelte, hogy a két ország viszonyát normalizálni kell. Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét, amit Szerbia nem ismer el, Koszovót továbbra is az ország részének tekinti.
Szerbia csatlakozási folyamatáról Stefan Füle úgy nyilatkozott, hogy Belgrád halad a politikai feltételek teljesítésének irányába, de a folyamat lendületét meg kell erősíteni. Kiemelte a jogállamiság és a belgrádi jegybank függetlenségének fontosságát. Szerbia kapcsán Füle hangsúlyozta, hogy a szomszédokkal fenntartott kapcsolatok és a regionális együttműködés kiemelten fontos. Felhívta a figyelmet arra, hogy el kell kerülni, hogy Szerbia és Koszovó képes legyen akadályozni egymás uniós integrációját. A csatlakozási tárgyalások megkezdéséről Stefan Füle egyértelműen leszögezte, arról annak függvényében születik majd döntés, hogy Szerbia hogyan rendezi viszonyát Prishtinával.
A bizottság által végzett megvalósíthatósági tanulmány eredménye szerint megköthető a társulási megállapodás Koszovóval, ha Prishtina rövid távon hajlandó teljesíteni a jogállamisággal, a közigazgatással és kisebbségvédelemmel kapcsolatos uniós elvárásokat.
Albániának a tagjelölti státus megadását javasolja az Európai Bizottság, s ennek kapcsán Stefan Füle elégedetten nyugtázta, hogy megindult a párbeszéd ellenzék és a kormány között. A biztos lényegi reformokat vél tapasztalni Albániában, de további lépéseket sürget a jogállamiság javítása, a közigazgatás átalakítása, és a törvényhozás működésének felülvizsgálata terén. Füle hangsúlyozta az alapvető jogok és a politikai párbeszéd fontosságát, valamint leszögezte: döntő fontosságú a 2013-ban esedékes parlamenti választás lebonyolítása és tisztasága.
Bosznia-Hercegovinában "korlátozott fejlődést" tapasztalt az Európai Bizottság, az úgynevezett magas szintű párbeszéd eredményei elmaradnak a várakozásoktól - vélekedett a bővítési biztos. Kijelentette, a boszniai közvélemény egyöntetűen támogatja az uniós integrációt, és ehhez a politikai akaratnak is igazodnia kell. "A politikai képviselők részéről továbbra is hiányzik az ország intézményrendszeréről és irányításáról kialakított közös jövőkép" - fogalmazza meg bírálatát az Európai Bizottság.
Törökországról a biztos azt mondta, kulcsfontosságú, hogy a reformok számára továbbra is az EU legyen a mérvadó, egyúttal sürgette, hogy a csatlakozási folyamat kapjon új lendületet, a csatlakozási tárgyalások induljanak el újra azokban a kérdésekben, amelyekben az uniós tagállamok közötti nézetkülönbségek miatt rekedtek meg. (MTI)
