Fed tapír: jó az aranynak, rossz a részvényeknek?

A seekingalpha.com-on Bán Zoltán által jegyzett gondolat azért nagyon érdekes, mert az aranyat illetőleg épp ellenkezőt állít, mint a többiek. Az idei év azonban eddig meggyőző aranyrallyt hozott a tapírozás ellenére.
 
Tehát lássuk mit állít Bán: a befektetők már 2011 augusztusát követően kezdtek elhidegülni az aranytól, miután úgy ítélték meg, az 1900 dolláros unciánkénti történelmi árrekord elérése után a részvények jobb megtérüléssel kecsegtetnek, azok árfolyama ugyanis még feljebb mehet, szemben az aranyéval. A sárga nemesfém 2009-ben annak ellenére kezdett drágulni, hogy ezzel párhuzamosan a részvények árfolyama is kilőtt.
 
Ennek elsődleges oka egyértelműen az volt, hogy volt elegendő készpénz, amit mindkét eszköz vásárlására lehetett fordítani. Együttmozgásuk 2013-ban vált végleg ellentétessé, méghozzá elég látványosan. Míg ugyanis az arany árfolyama – 12 évnyi emelkedés után először – esni kezdett, tavaly átlagban 27,5 százalékkal ért kevesebbet az egy évvel korábbinál, addig az amerikai részvényindexek, az S&P 500-as és a Dow Jones a válság kitörése előtti szintekre ugrottak, megdöntve 2007-es csúcsukat. A pénzbőségben lévő befektetőknek volt elegendő pénzük a részvényvásárláshoz, s nem érezték szükségét, hogy az esetleges piaci fordulatra felkészülve, biztonságból növeljék aranyportfolióikat. Az index-rekordok elérését követően azonban egyre több befektető kezdett körülnézni, melyik lehet az az eszköz, amelyiken megfelelő hasznot lehet elérni.
 
Most valami hasonló történik a részvényekkel, mint az arannyal a 2011-es csúcsdöntés után. A sárga nemesfémhez már hónapok óta vonzó árakon lehet hozzájutni, volt már 1200 dollár alatt is, de a ma reggeli 1290 dollár körüli jegyzése sem tekinthető magasnak. E szinteken a hagyományos aranyvásárlók, India és Kína már hónapok óta kedvezőnek tartja betárazni a sárga nemesfémből.
 
A világgazdasági környezet kedvez az aranynak. Az előrejelzések szerint a fejlett országok inflációja még jó ideig alacsony maradhat, sőt az EU-ban, Japánban és az USA-ban a deflációs veszély még nagyobbnak tűnik. Az árupiaci termékek árának növekedése nem valószínű, hogy inflációt generál. Ha például a jelenleg hordónként 100 dollár körül mozgó olaj sokkal többe kerülne, az sem okozna inflációt, szemben a 2000-2008 közötti periódussal, ehelyett a kereslet csökkenését, a gazdaság lassulását idézheti elő.
 
De akkor mitől lehet vonzó az arany, mint az infláció elleni hagyományos menedék? Attól a felismeréstől, hogy a monetáris politika túlzottan hozzájárult az elmúlt évek részvénypiaci rallyjához, így a Fed-pénznyomda fokozatos leállítása most visszaüthet. Mivel pedig a kötvényhozamok is a mélyben vannak, az aranyvétel kézenfekvőnek tűnik. Már csak azért is, mert a kitermelési költségek emelkedésére lehet számítani, aminek hatására az eladási árak is nőhetnek. Az arannyal szemben a főbb devizák a hosszú távú árfolyamok és a vásárlóerő stabilitásától függenek-írja Bán Zoltán.
 
Meg kell azonban említeni, hogy a piacon más vélemények is jelen vannak. Lehetséges egy másik forgatókönyv is az idei évre:
###ajanlo_szja###
A most újra fellángoló aranyvételi kedvet márciusban-áprilisban ismét csúnyán elronthatják, ami a legpesszimistább elemzők szerint akár az 1000-1100 dolláros szintig leviheti az árfolyamot, hogy aztán jöjjön a „totális” kiábrándulás az aranyból. Ha ezt az állapotot sikerül elérni, akkor ott nagyon érdemes jól bevásárolni. Ha azonban azt nézzük, hogy 2-3 éves távlatban a jelenlegi árfolyam is mennyire vonzó, akkor már most bőven megéri vásárolni az aranyat, és aki képes kitartani, az nem fog csalódni.
 
Forrás: Conclude Zrt.