Felére csökkent a Balaton foszforterhelése
Nádor István a Zala Megyei Területfejlesztési Tanács ülésén számolt be a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer fejlesztésének állapotáról. Kijelentette: a mérési adatok azt mutatják, hogy az 1980-as évek közepén még évente 86 tonna, ma már csak átlagosan 37 tonna foszfor éri el a Balatont.
Miután a tóba leginkább a Zala-folyón keresztül jut be a szennyezőanyag, ezért indult el a Kis-Balaton, mint szűrőrendszer kiépítése. A megvalósított fejlesztések után elkészültek a második ütemre szóló terv is, de ez egyelőre - a többi magyarországi kiemelt projekthez hasonlóan - kormányzati felülvizsgálat alatt áll.
A második ütem során árasztanák el a Fenéki-tavat, amely a Zala természetes vízjárásához igazodna, vagyis nagyobb vízhozamnál kiterjedtebb és mélyebb tó lenne. A munkálatok teljes költsége mintegy 20 millió euró, vagyis nem egészen hatmilliárd forint, amit a támogatási szerződés aláírása esetén az Európai Unió Kohéziós Alapja biztosítaná - mondta Nádor István.
Horváth Angéla, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője a Balaton állapotát ismertetve elmondta: az idén a túlzott víztömeg a probléma, az év eddigi szakaszában ugyanis a sokéves átlag 170 százaléka hullott csapadékként a vízgyűjtő területre.
A pénteki adatok szerint a Balaton átlagos vízmélysége 120 centiméter, de további vízszintemelkedés várható annak ellenére, hogy a Sió-csatorna nyitva van. A Zalából ugyanis másodpercenként 25 köbméternyi víz érkezik a tóba, míg Siófokon csak 18,5 köbmétert tudnak leengedni biztonsággal. Ezért is kellene hosszabb távon javítani a Sió-csatorna vízáteresztő képességét - mondta a szakember.
