Feleződtek a vállalkozói nyereségek - APEH
Mogyorósiné Gábor Hajnalka elnökhelyettes az adóhatóság szerdai budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: a vállalkozások a gazdasági válság hatásait költségracionalizálással próbálták kivédeni, de az üzemi eredmény jelentős, 39,1 százalékos növekedése sem tudta ellensúlyozni a pénzügyi és rendkívüli eredmény jelentős, több mint 3.328 milliárd forintos csökkenését. Miközben minden vállalati kategóriában csökkent az adózás előtti nyereség, nagyon jelentősen növekedett a veszteség tömege.
A legnagyobb - csaknem négyszeres - mértékű veszteségnövekedés a nagyvállalatoknál volt, míg a mikro- és középvállalkozásoknál a duplájára nőtt a veszteség. A kisvállalkozásoknál pedig mintegy 30 százalékkal emelkedett a veszteség az előző évihez képest. Az APEH elemzése a 343.863 kettős könyvvezetést alkalmazó üzleti vállalkozás adatain alapul. Az elnökhelyettes elmondta: továbbra is a mikrovállalkozások teszik ki a vállalkozások közel 89 százalékát, s csak ezek darabszáma nőtt, ezen belül is csak a 4 főnél kevesebbet foglalkoztatóké.
A többi cég száma csökkent. A legjobban, 16,1 százalékkal a nagyvállalkozásoké esett vissza. A társas gazdálkodók üzemi, üzleti tevékenységből származó összes bevétele tavaly 74.256,8 milliárd forint volt, 8,8 százalékkal több mint az előző évben. A nettó árbevétel 58 százalékát az összes vállalkozás 2,2 százalékát reprezentáló nagyvállalkozások realizálták, árbevételük 15 százalékkal bővült, több mint 5 százalékponttal a 9,4 százalékos nemzetgazdasági átlag felett.
A kisvállalkozások nettó árbevétele több mint 5, a közepeseké több mint 3 százalékkal bővült, s a nemzetgazdasági árbevétel közel 29 százaléka keletkezett náluk. A mikrovállalkozások részesedése az árbevételből továbbra is 13 százalék. A belföldi értékesítésből származó bevétel 51.413,4 milliárd forint volt, 9,8 százalékkal bővült, s a nettó árbevétel több mint 73 százalékára rúgott. Az exportból származó bevétel 8,4 százalékkal, 18.840,6 milliárd forintra nőtt. Az APEH közlése szerint először fordult elő - nyilvánvalóan a gazdasági válság következményeként -, hogy a belföldi értékesítés jobban nőtt.
A költségek és ráfordítások tavaly 70.784 milliárd forintot tettek ki, ami a bevételek növekedési ütemétől 1,4 százalékponttal elmaradva, 7,4 százalékos emelkedést mutat az előző évhez képest. A legnagyobb részarányt, 84,4 százalékot továbbra is az anyagjellegű ráfordítások tették ki. A költségtakarékosságnak köszönhetően 3.472,6 milliárd forint - az előző évinél 39,1 százalékkal magasabb - üzemi eredmény képződött, 5.034,1 milliárd forint nyereség és 1.561,5 milliárd forint veszteség eredőjeként. A pénzügyi eredmény azonban drasztikusan visszaesett: az adózók 802,8 milliárd forint veszteséget mutattak ki az előző évi 1.866 milliárd forint nyereség után. A kapott és adott kamatok és kamatjellegű bevételek és ráfordítások egyenlege például mínusz 1.038,2 milliárd forint volt.
A pénzügyi műveletek negatív eredménye a bevallások alapján nem a pénzügyi szektorban, hanem a termelő szférában mutatható ki. A pénzügyi és a rendkívüli eredmény jelentős csökkenését az üzemi eredmény növekedése nem tudta ellensúlyozni, így a vállalkozások tavaly az előző évi adózás előtti nyereség - 2.629,6 milliárd forint - alig több mint felét érték el. A pénzügyi vállalkozások eredménye közel 13 százalékkal esett vissza, a pénzügyi tevékenység nélküli ágazatoknál a csökkenés meghaladja az 57 százalékot.
A nyereséges vállalkozások száma tavaly 5,5 százalékkal csökkent, míg a veszteséges és nulla eredményt kimutatóké több mint 13 százalékkal nőtt. A nyereséges cégek adózás előtti eredménye közel 16 százalékkal kevesebb volt, mint 2007-ben, míg a veszteségeseké vagy nulla eredményt vallóké több mint duplájára növekedett. A jövedelem-nyereség minimum szabályt az adózók 17 százalékának, 58 ezer adózónak nem kellett alkalmaznia, míg 50 százalékuk, közel 172 ezer adózó megfelelő gazdasági mutatói miatt nem alkalmazta.
A korábbi 31 százalékkal szemben azonban tavaly már az összes beérkezett adóbevallás 32 százalékában a jövedelem-nyereség minimum alapján kellett az adóalapot meghatározni, így az adóalap 87,2 milliárd forint lett az eredetileg bevallott 626,3 milliárd forint veszteséggel szemben. Az adózók alig több mint 1 százaléka döntött úgy, hogy vállalja a nyilatkozattételt, és adóalapját a főszabály szerint állapítja meg, ami 1.194,1 milliárd forint veszteséget jelentett.
Az adókedvezmények, az adómentesség és a visszatartott adó figyelembevételével 373,4 milliárd forint társasági adó fizetési kötelezettség keletkezett. Különadót 187 ezer vállalkozás számolt el 134 milliárd forint értékben. Mindkét adó nagy részét továbbra is a nagyvállalkozások fizetik be a központi költségvetésbe. A társaságok átlagos adóterhelése a 2007. évi 13,01-ről 13,34 százalékra emelkedett.
