Felülvizsgálja a PPPtípusú sportprjekteket a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Az oktatás, a kultúra és a sport területén országosan mintegy 100 PPP-típusú beruházás valósult meg, abból 34 szolgál sport célokat. Az utóbbiak felénél már elvégezték a teljes körű műszaki, jogi és pénzügyi, valamint az üzemeltetésre vonatkozó felülvizsgálatot, kizárólag az önkormányzatok érdekében eljárva - mondta a PPP konstrukcióban épített kistérségi tanuszoda előtt tartott sajtótájékoztatón Hegmanné Nemes Sára.
Tájékoztatása szerint a vizsgálatokra egyrészt azért van szükség, mert az ilyen típusú beruházásokat az állam részéről eddig nem ellenőrizték, a monitoring teljes hiánya jellemző rájuk, másrészt mert a korábbi kormányzat bátorítására több esetben átgondolatlanul megvalósított projektek komoly pénzügyi nehézségeket okoznak az érintett önkormányzatoknak. A cél az, hogy finanszírozási gondok miatt egyetlen PPP- beruházásban elkészült sportlétesítményt se zárjanak be, de azt az elszámoltatás során megvizsgálják, hogy a túlzott, az állam és az érintett önkormányzatok számára előnytelen szerződésekért ki a felelős.
Ugyanakkor az érdekelt településekkel közösen megkeresik a kialakult helyzetre a megoldási lehetőségeket is - mondta. Az Iváncsán 2008-ban megvalósított kistérségi tanuszoda műszaki, jogi, pénzügyi és üzemetetési felülvizsgálatát követő sajtótájékoztatón Hegmanné Nemes Sára elmondta: az uszodával kapcsolatban a kistérség nyolc önkormányzata közül három perben áll a gesztori szerepet betöltő iváncsai önkormányzattal.
Perkáta, Pusztaszabolcs és Beloiannisz nem írta alá az uszoda használatára, illetve működtetésére Iváncsa által kezdeményezett szerződést, mivel - mint azt Somogyi Balázs (Fidesz) Perkáta polgármestere elmondta - 2005-ban csak elvi nyilatkozatot adtak a tanuszoda megépítésének támogatására, annak feltételeit azonban nem ismerhették meg. Tájékoztatása szerint 2008-ban az uszoda felépülése után került csak sor az önkormányzatokkal való tárgyalásra.
A perkátai önkormányzat nem tudta elfogadni, hogy míg számítása szerint 2005-ben 2,7 millió forint hozzájárulást kellett volna fizetnie, 2008-ban az összeg megháromszorozódott, 8,9 millió forintra nőtt. Az önkormányzat "sosem mondta, hogy nem venne részt a projektben, mindig hangsúlyozta az együttműködési szándékát, de a költségnövekedést nem tudta elfogadni, ezért nem írta alá a szerződést".
Az iváncsai önkormányzat ennek bírósági kikényszerítésére tavaly pert indított a három település ellen - mondta el Perkáta polgármestere. Rédli László, Iváncsa fideszes polgármesterjelöltje a sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy pereskedés helyett együttműködésre van szükség, s a kistérség kormánypárti polgármesterjelöltjeivel közösen megoldást keresnek a helyzetre.
Az uszodát tovább szeretnék működtetni, peren kívüli megállapodásra törekednek, s a költségek csökkentésére energiaracionalizálást akarnak megvalósítani. A megoldás keresésében segítségükre van L. Simon László, a térség fideszes országgyűlési képviselője, aki szerint felelőtlen volt az a magatartás, amely szerint Iváncsa anélkül, hogy az érdekelt önkormányzatokkal előzetesen megkötötte volna a szerződést, belevágott a beruházásba.
A tanuszoda építése az MTI információja szerint mintegy 540 millió forintba került. A sajtótájékoztatót követően Molnár Tibor (FETE) Iváncsa hivatalban levő polgármestere közleményt nyújtott át az újságíróknak, amelyben azt hangsúlyozta, hogy Perkáta, Pusztaszabolcs és Beloiannisz korábbi ígérete ellenére nem vesz részt a tanuszoda működtetésében. Iváncsa önkormányzata "nyíltan és tisztán vállalja a beruházás előkészületeinek, megvalósításának valamennyi mozzanatát, mert minden jogszerű és törvényes volt."
Visszautasít minden olyan vádaskodást, amely törvénytelenséget sejtet, a közvéleményt félretájékoztatja és magát az egész ügyet a politika zászlajára tűzi, mint alantas kampányügyet. A sport XXI. Létesítményfejlesztési Program elindításáról 2004. júniusában döntött az akkori kormány. A program keretében 145 tornaterem, 66 tanuszoda és 10 megyei sportcsarnok épülhetett volna. Központi támogatást csak PPP-s megoldás esetén adott a költségvetés, s finanszírozási konstrukciót sem a viszonylag kis projektméret, sem a rövid futamidő nem indokolta megfelelően. Az önkormányzatok a forrásszerzés érdekében vállalták a számukra gazdaságtalan megoldást, pedig egy részük már a pályázat idején is működési forráshiányos volt.
