Más sebességre kapcsoltak a V4 országok, de a kereskedelem továbbra is összetartja őket

A visegrádi országok gazdaságai egyre eltérőbb pályán haladnak, kereskedelmi kapcsolataik azonban továbbra is szorosak. A négy ország közötti áruforgalom értéke 2025-ben megközelítette a 138 milliárd eurót. A nemzetközi fizetések és devizapiaci megoldások szakértője, az AKCENTA CZ több mint 34 ezer vállalati fizetést feldolgozó elemzése szerint a régió kereskedelmében az euró meghatározó szerepet játszik, használata ugyanakkor olyan árfolyamköltségeket is elfedhet, amelyekre a vállalatoknak érdemes nagyobb figyelmet fordítaniuk.

A visegrádi együttműködés politikai jelentősége az elmúlt években többször is változott, a négy ország gazdasági kapcsolatai azonban jóval tartósabbnak bizonyultak. A közös termelési láncok, a beszállítói hálózatok és a külkereskedelem révén a térség vállalatai továbbra is erősen egymásra vannak utalva.

A V4-országok közötti árukereskedelem értéke 2025-ben megközelítette a 138 milliárd eurót. A regionális kapcsolatok különösen Szlovákia számára meghatározóak, ahol a teljes külkereskedelmi forgalom 24,2 százaléka kötődött a másik három országhoz. Csehországban ez az arány 16,5, Magyarországon 15,7, Lengyelországban pedig 8,8 százalék volt. A magyar gazdaság számára kimondottan jelentős piacot képvisel a régió.

A KSH adatai szerint 2026 első nyolc hónapjában Magyarország több mint 30,5 milliárd euró értékben kereskedett Lengyelországgal, Szlovákiával és Csehországgal, ami teljes külkereskedelmi termékforgalmának 14,6 százalékát adta. A legnagyobb forgalmat Lengyelországgal bonyolította, 10,9 milliárd euró értékben, de Szlovákia 10,6 és Csehország 9,2 milliárd eurós részesedése is jelzi a kapcsolatok súlyát. A szoros gazdasági összefonódás mögött ugyanakkor mind nagyobb különbségek rajzolódnak ki. 

Lengyelország 3,5 százalékos idei növekedési kilátásával a régió húzóereje, ám a gazdaság élénkülése jelentős költségvetési egyensúlytalansággal párosul. Az éves deficit 7 százalék körül alakulhat, a romló államháztartási mutatók miatt pedig szeptember végén a Moody's is rontott az ország adósbesorolásán. A lengyel jegybank 3,75 százalékos alapkamata mellett ezért egyre fontosabb kérdés, mennyi tér marad a monetáris lazítás folytatására.

Csehország egészen más helyzetből néz szembe a következő évekkel. Gazdasági növekedése az Európai Bizottság előrejelzése szerint idén 1,8 százalékos lehet, államháztartása viszont lényegesen kiegyensúlyozottabb a régiós versenytársakénál. A 2027-re tervezett 2,8 százalékos GDP-arányos hiány a maastrichti küszöb alatt marad, az államadósság pedig a GDP 44,1 százalékát tette ki 2026 első negyedévében. A cseh jegybank a lengyellel azonos, 3,75 százalékos alapkamat mellett az elmúlt időszakban már szigorított monetáris politikáján.

Magyarország helyzetét ezzel szemben a magasabb finanszírozási költségek és a költségvetési alkalmazkodás nehézségei határozzák meg. A jegybanki alapkamat 5,5 százalék, a legmagasabb a V4-országok között, az idei hiánycél pedig a GDP 7,5 százaléka. Az államadósság 77,7 százalékos GDP-arányos szintje szintén kiemelkedik a régióból. A várhatóan 1,8 százalékos gazdasági növekedés mellett a következő időszak egyik meghatározó kérdése, hogy a költségvetési politika mennyire tudja megerősíteni a befektetői bizalmat és megteremteni a későbbi kamatcsökkentések feltételeit.

A negyedik visegrádi ország, Szlovákia az euróövezet tagjaként különleges helyzetben van. Bár 2026-ra mindössze 0,8 százalékos növekedést várnak és az államháztartás helyzete sem problémamentes, a szlovák vállalatok finanszírozási környezetét már az Európai Központi Bank döntései alakítják. A szlovák jegybanknak nincs önálló kamatpolitikája, az ország ugyanakkor mentesül a nemzeti valuta árfolyam-ingadozásából fakadó kockázatok egy részétől.

„A vállalatok számára a V4 soha nem szűnt meg létezni. Az ellátási láncok, a beruházások és a kereskedelmi kapcsolatok nem attól függnek, hogy a politikusok éppen milyen intenzíven kommunikálnak egymással. A gazdasági feltételek azonban országonként jelentősen eltérnek és ezek a különbségek a finanszírozási költségeken, valamint az árfolyamokon keresztül a vállalatok mindennapi működésében is megjelennek” – mondja Jacek Jurczynski, az AKCENTA CZ vezérigazgatója. 

A különböző gazdaságpolitikai pályák ellenére a V4-országok vállalatai a kereskedelemben egyre inkább közös fizetőeszközre támaszkodnak. Az AKCENTA CZ 2025 szeptembere és 2026 augusztusa között 34 868, összesen 525,4 millió euró értékű, határon átnyúló vállalati fizetést vizsgált meg.

Az adatok szerint a tranzakciók 83,6 százalékát euróban teljesítették, ami a teljes érték 75,1 százalékát képviselte. Az euró szerepe Szlovákia nélkül is meghatározó: a magyar, a lengyel és a cseh vállalatok egymás közötti fizetéseinek értékéből 65,6 százalék jutott a közös európai valutára.

Az euró használata kézenfekvő megoldás a régiós kereskedelemben. Egyszerűbbé teszi az árak összehasonlítását, a szerződéskötést és az elszámolást. A könnyebbségnek azonban lehetnek kevésbé látható költségei. Amikor egy magyar, lengyel vagy cseh beszállító saját valutájában felmerülő költségeit euróra váltva határozza meg az árait, az alkalmazott árfolyam és az esetleges kockázati tartalék már beépülhet az ajánlatba.

A vevő így sokszor nem látja, mekkora árfolyamköltséget fizet meg a termék vagy szolgáltatás árában. A devizaváltás jelentősége az ügyletek méretével együtt növekszik.

Az AKCENTA CZ adatai szerint a vizsgált fizetések 38,5 százalékánál történt devizakonverzió. Ezek a teljes tranzakciós érték 56,8 százalékát adták. A 100 ezer eurót meghaladó fizetések esetében már 67,3 százalék volt a devizaváltással járó tranzakciók aránya.

„Egy nagyobb ügyletnél néhány tized százalékos árfolyamkülönbség is számottevő összeget jelenthet. Éppen ezért a vállalatoknak nem elegendő azt figyelniük, mikor érdemes eurót vásárolniuk. Legalább ilyen fontos, hogy milyen árfolyamon alakulnak ki a beszerzési árak, ki viseli az árfolyamváltozás kockázatát és mennyibe kerül ténylegesen a devizaváltás” – hangsúlyozza Jacek Jurczynski.

A szakember hozzátette, hogy a V4-országok gazdasági kilátásait továbbra is közös külső tényezők alakítják. Az energiaárak, a német ipar gyengélkedése, az európai autóipar átalakulása és a geopolitikai bizonytalanság egyaránt próbára teszi a térség vállalatait. A növekedési és finanszírozási feltételek országonként eltérnek, a versenyképesség javításának igénye azonban közös. Ebben a környezetben az árfolyamköltségek tudatos kezelése is hozzájárulhat a vállalatok eredményességéhez, különösen azoknál, amelyek rendszeresen és nagy értékben kereskednek a régió más országaival.