Fennmaradtak a növekedést támogató tényezők Európában
Egy remek évkezdet után Európa előbb megküzdött a görög válság elnyúló problémájával, majd szembesült a feltörekvő piacokat érintő pánikkal. Ez utóbbi hatása még nem teljesen ismert, de Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke kilátásba helyezte, hogy ennek nyomán nő annak a kockázata, hogy a külső kereslet kisebb lesz, mint amivel korábban számoltak. A Pioneer Investments nemzetközi elemzői ennek ellenére úgy látják, hogy az európai növekedést segítő három fő tényező továbbra is fennáll: az expanzív monetáris politika, az alacsony olajárak reáljövedelem növelő hatása, valamint a gyenge euró továbbra is támogatják a növekedést. További világgazdasági romlással nem számolva azonban Európa mégiscsak egy 2 százalék körüli növekedést érhet el 2016-ban, de több időbe telhet, amíg ennél nagyobb sebességre kapcsol, és újra magasabb inflációs pályára kerül.
A Pioneer Investments szakértői ennek megfelelően idén 1,6, jövőre pedig 2 százalékos növekedést jósolnak a kontinensnek. A piaci szereplők számára csak egy nagyobb mértékű jüan leértékelés jelenthet komolyabb kockázatot, de a Pioneer elemzői ennek kis esélyt adnak. Ennek megfelelően úgy látják, hogy bár a ragyogó külső kereslet valóban lökést adott volna az öreg kontinens gazdaságának, és a külső tényezők kockázata megnőtt, de az európai gazdaság kevésbé sérülékeny, mint korábban, és az összkép továbbra is pozitív.
Ami az inflációt illeti, a nyári olajár esés az euró mérsékelt erősödésével párosulva oda vezet, hogy ár oldalról semmiféle nyomás nem érvényesül még egy ideig, de az árindex ettől függetlenül decemberben a bázis hatások miatt megugrik egy kicsit. Az alacsony nyersanyagárak tovagyűrűzésének második köre 2016-ban is kordában tartja az árakat, és hozzájárul a nagyobb lakossági fogyasztáshoz, illetve a vállalati profitok növekedéséhez.
A monetáris politika alakításáról az EKB galamblelkű üzenetet küldött a piacoknak, amikor szeptember elején jelezte, hogy az alacsonyabb növekedés és a gyengülő inflációs kilátások miatt kész módosítani az európai kötvényvásárlási program méretét és időtartamát is. Ennek alapján úgy tűnik, hogy az EKB 2016 szeptemberéig élni fog ezzel az eszközzel, és fenntartja, hogy szükség esetén ennél tovább is nyitva hagyja pénzcsapokat. Emellett a fiskális politikák előzetes egyeztetése is kalandos vállalkozásnak bizonyulhat a tagállamok számára ebben az évben, hiszen a továbbra is magas munkanélküliségi adatok és a kilábalás ütemével kapcsolatos bizonytalanság arra késztethetik a döntéshozókat, hogy – a fiskális egyensúlyt nem veszélyeztetve – többet fordítsanak növekedés- és foglalkoztatás ösztönző programokra.
