Fokozatosan vezetik be a résztvevő országok a pénzügyi tranzakciós adót
Janisz Szturnarasz, a miniszterek tanácsának soros elnökségét adó Görögország pénzügyminisztere a megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a résztvevő országok továbbra is elkötelezettek, hogy bevezessék a pénzügyi tranzakciókat 0,1 százalékos, a származékos ügyleteket pedig 0,01 százalékos kulccsal megterhelő közösségi tranzakciós adót. Első lépésként a részvényekre és "egyes származékos ügyletekre" vetik majd ki az új adót - mondta el Szturnarasz.
A pénzügyi szektor megadóztatására az Európai Bizottság 2011-ben tett javaslatot, annak érdekében, hogy a pénzügyi szektor is járuljon hozzá az elsősorban általa okozott válság terheihez. Hamar kiderült ugyanakkor, hogy megvalósításához nincs meg a szükséges többség támogatása a tagállamok között. Több ország, így a komoly pénzügyi központtal rendelkező Nagy-Britannia, Dánia vagy Svédország vérmesen ellenzi az ötletet. A britek szerint egy ilyen adó csak azt eredményezné, hogy a pénzügyi tranzakciók áthelyeződnének a világ más részeire.
Anders Borg svéd pénzügyminiszter is élesen kikelt a kezdeményezés ellen, amely szerinte költséges, nem hatékony, és ártani fog a befektetéseknek. Miután uniós szinten nem lehetett bevezetni az adót, amely 30-35 milliárd euró bevételt jelenthet évente a tagállamoknak, 11 ország, élükön Franciaországgal és Németországgal, úgy döntött, úgynevezett megerősített együttműködés keretében vezetik be az uniós tranzakciós adót.
Kedden a pénzügyminiszterek abban állapodtak meg, hogy lépésről lépésre vezetik be az új adóterhet, és minden egyes fokozatnál felmérik a várható gazdasági hatásokat. Végső formájában az adót a világ összes olyan pénzügyi tranzakciójára kivetnék, amelyben legalább az egyik fél a 11 ország valamelyikében lévő pénzintézet. Algirdas Semeta, az Európai Bizottság adóztatásért felelős tagja a sajtótájékoztatón üdvözlendő jelnek nevezte a résztvevők egyetértését, ám felhívta a figyelmet, hogy elszánt munkára van még szükség ahhoz, hogy az adó bevezetéséhez szükséges uniós jogszabály a tervezett időben megszülethessen.
A pénzügyminiszterek emellett az anya- és leányvállalatok gazdálkodását szabályozó uniós irányelv módosítását is megtárgyalták, amelyre azért tett javaslatot a bizottság, hogy el lehessen kerülni, hogy a különböző országok eltérő szabályozása miatt egyes vállalatok a joghézagokat kihasználva teljesen elkerüljék az adófizetést. Erről a jövő hónapban születhet meg a politikai megállapodás a pénzügyminiszterek között - jelezte Szturnarasz.
Mindemellett keddi tanácskozásukon az uniós pénzügyminiszterek az utolsó pecsétet is ráütöttek az új bankszanálási irányelvre, amelynek deklarált célja az, hogy a határokon átnyúló pénzintézetek szanálása és talpra állítása hatékonyabb legyen, és ne közpénzből kelljen megmenteni a bajba jutott bankokat, hanem elsősorban azoknak a pénzét felhasználva, akik részvényesként vagy hitelezőként hozzájárultak a végül csődközelbe került pénzintézet működéséhez. (MTI)
