Folytatódik a tulajdonos bankok forrásszűkítése Kelet-Európában
A Capital Economics szakértői befektetőknek összeállított helyzetértékelésükben közölték: becslésük szerint a júliussal zárult tizenkét hónapban a lengyel bankrendszer külső tulajdonosi finanszírozása 7 milliárd euróval, a magyar bankrendszeré 8 milliárd euróval szűkült. A cseh és a román bankrendszer esetében jóval szerényebb, egyaránt 0,5 milliárd euró volt a nyugati anyabankok által végrehajtott finanszírozás-szűkítés a vizsgált egy évben. A Capital Economics londoni elemzői szerint jóllehet a magyar bankszektorban végbement negatív tulajdonosi mérlegalkalmazkodás - vagyis hitelforrás-csökkentő finanszírozás-szűkítés (deleveraging) - nominális készpénzértékben számolva nem sokkal volt nagyobb, mint Lengyelországban, a magyar bankok teljes kötelezettségállományához mérve azonban messze nagyobb a megvont külső finanszírozás aránya.
A ház grafikus kimutatása szerint az így számolt negatív tulajdonosi mérlegalkalmazkodási arány Magyarország esetében csaknem 7 százalék, Lengyelországban ugyanakkor 2 százalék volt, Románia és Csehország bankrendszereiben pedig nem érte el az 1 százalékot a cég által vizsgált tizenkét havi időszakban. Mindemellett úgy tűnik, hogy a magyar bankok a térség más bankrendszereinél nehezebben tudják hazai forrásból pótolni a megvont külső finanszírozást - áll a Capital Economics londoni elemzőinek helyzetértékelésében. A ház szerint az összképet tekintve "a jó hír az", hogy a tulajdonos bankok által folytatott negatív mérlegalkalmazkodás mindeddig fokozatos volt, és a nyugati anyabankok láthatólag különbséget tesznek a jól és a rosszul teljesítő érdekeltségek között. Ha továbbra is ez lesz a helyzet, akkor - bár változatlanul rendkívül feszesek a hitelpiaci kondíciók a felzárkózó Európa gazdaságaiban - a térség jó eséllyel elkerüli a 2008-as pénzügyi válság megismétlődését. A nagy kockázat azonban továbbra is az, hogy ha az euróövezeti adósságválság eszkalálódik, a negatív tulajdonosi mérlegalkalmazkodási folyamat kaotikusabbá válik. E forgatókönyv esetén még mindig előfordulhat, hogy Közép- és Kelet-Európa bankrendszerei "a vihar középpontjában találják magukat" - fogalmaztak a Capital Economics londoni elemzői.
Más szakértők ugyanakkor derűlátóbban ítélik meg az európai felzárkózó térség bankrendszereinek kilátásait. Bas B. Bakker, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) európai ügyosztálya felzárkózó európai piacokért felelős részlegének igazgatója - aki nemrégiben Londonban, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) székhelyén ismertette a 2008-2009-es pénzügyi válság térségi kezeléséről összeállított új IMF-tanulmányt - az MTI kérdésére, hogy a második bécsi kezdeményezés mennyire tekinthető sikeresnek a térségi bankrendszerekben zajló tulajdonosi finanszírozás-leépítési folyamat visszaszorításában -, azt mondta: bár a jelenleg érvényben lévő bécsi kezdeményezés inkább elővigyázatossági jellegű, kezdete óta azonban a térségi negatív mérlegalkalmazkodási folyamat jelentősen lassult.
Az eredeti bécsi kezdeményezés alapján - amelynek kidolgozásában az EBRD és az IMF kulcsszerepet játszott - a Lehman Brothers amerikai nagybank 2008. őszi csődjét követő globális piaci pánikhelyzetben a nyugat-európai bankok kötelezettséget vállaltak közép- és kelet-európai érdekeltségeik finanszírozásának fenntartására. Az EBRD ez év elején Londonban bejelentette, hogy elindult a "Bécs 2.0" Kezdeményezés, vagyis egy új koordinációs folyamat, amely ezúttal az euróövezeti adósságválság negatív pénzügyi hatásaitól hivatott megvédeni a felzárkózó Európa bankrendszereit.
