Fontos kérdéseket feszeget az EMMI parasport konferenciája
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára ezt kedden, az "Esély és akarat - A parasport kitörési lehetőségei" című, a Századvég és a Magyar Paralimpiai Bizottság által szervezett konferencián mondta, ahol a fogyatékos emberek életminőségének javítása érdekében tett állami lépésekről is beszélt. A riói paralimpia rajtja előtt bő egy héttel megtartott rendezvényen kiemelte: a kormány részéről az elmúlt időszakban paradigmaváltás történt ezen a területen.
"A korábbi évtizedekben tapasztaltakkal szemben ma már nem a hiányt társítjuk a fogyatékkal élő emberek mellé, hanem erőforrásként tekintünk rájuk, akik nem szegényítik, hanem gazdagítják a társadalmunkat" - hangsúlyozta az államtitkár, Szabó Lászlóhoz, az MPB elnökéhez csatlakozva.
Czibere Károly utalt arra: a kormány fogyatékügyi politikájának a lényege, hogy ezeket az embereket ne településszéli, több száz főt befogadó létesítményekben, hanem kis lakóközösségekben helyezzék el.
"Szeretnénk behívni benneteket a saját életünkbe" - fogalmazta meg a koncepciót, amely szerint egy olyan országot kell építeni, amelyben épek és fogyatékosok egyaránt otthonra találnak. Hozzáfűzte: a társadalmi integrációhoz jelentős mértékben hozzájárul a sport, hiszen egy fogyatékkal élő ember ebben tudja igazán megmutatni, mire képes valójában, s ugyanakkor példaképévé válhat mások számára is.
Szabó László szerint a hazai parasportban rejlő potenciált mi sem bizonyítja jobban, minthogy a szeptember 7-én kezdődő riói paralimpián minden idők második legnépesebb magyar csapata, 43 sportember vehet részt.
Az elnök a konferencia keretében együttműködési megállapodást írt alá a Századvég Alapítvánnyal, illetve a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-vel, amelynek célja, hogy kutatások, tanulmányok és nemzetközi összehasonlítások segítségével feltárják, milyen kiaknázatlan lehetőségek rejlenek még a magyar parasportban.
György László, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza többek között arról beszélt, hogy kutatásuk szerint a társadalom háromnegyede támogatja a 2024-es budapesti paralimpia megrendezését.
Tatár András, az MPB sportigazgatója, riói csapatvezető a paralimpia egyre növekvő szerepére hívta fel a figyelmet, mert - mint megjegyezte - míg 1996-ban Atlantában még csak 106, addig most Rióban már 175 ország vesz részt az eseményen. Hazai szemszögből előrelépésnek nevezte, hogy Brazíliában már 12 sportágban képviselik a versenyzők a magyar színeket. A magyar parasport fejlesztési irányaival kapcsolatban elmondta: szükségesnek tartja a létesítmények fejlesztését, a sportegészségügyi rendszer kiterjesztését a parasportra, a paraedzőképzés fejlesztését, továbbá a sportdiplomácia, valamint a társadalmi kommunikáció erősítését.
Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója szerint a 2024-es budapesti olimpia és paralimpia megrendezése olyan nemzetstratégiai döntés és egyben jövőbeni befektetés lenne, amelynek pozitív hatásai most még nem is látszanak.
Szekeres Pál paralimpiai bajnok, olimpiai bronzérmes vívó, sportvezető azt hangsúlyozta, hogy elképesztő változásokat tapasztalt a korábban olimpiát rendező városokban, amelyek nemcsak szebbek, látványosabbak, hanem jelentősen akadálymentesebbek is lettek, mint előtte. Megemlítette azt is, hogy a magyarországi fogyatékos emberek foglalkoztatottsága a korábbi 10 százalékról 24 százalékra emelkedett, de mivel így is rengeteg a betöltetlen állás, arra kérte a cégvezetőket, ne rehabilitációs hozzájárulást fizessenek, hanem inkább sorstársait alkalmazzák.
A konferencia végén bemutatták a magyar paralimpiai csapat riói forma- és sportruházatát. A versenyzők szerint előnyös, hogy a tervezéskor különböző specialitásokat - például művégtag, tolószék - is figyelembe vettek.
