Francia kormányfő: fennáll a vegyi fegyver bevetésének veszélye

"Semmi nem zárható ki, és a szükséges óvatossággal mondom, de tudjuk, gondolunk rá, fennáll  a vegyi és bakteriológiai fegyverek bevetésének veszélye" - fogalmazott a kormányfő a rendkívüli állapot három hónapos meghosszabbításáról szóló törvénytervezet vitájában.
    

"Ez egy olyan háború, amelynek állandóan változik a frontvonala, és a mindennapjaink közepén zajlik. De ez az új háború is megtervezett egy bűnözőkből álló hadsereg által. Az elkövetési módszerek újak benne: ahogy lecsapnak és ölnek folyamatosan. A megrendelők halálos fantáziája korlátlan: fegyverek, lefejezés, élő bombák, kések vagy mindez együtt, ezúttal különösen jól megszervezett emberek vagy kommandók által" - tette hozzá.
    

A Le Monde című lap ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy vegyi fegyvert korábban már vetettek be terroristák, többek között a japán Aum szekta 1995-ben a tokiói metróban 12 ember halálát okozta, a támadásban ötvenen súlyosan megsérültek. Az iszlamista radikálisok azonban eddig még soha használtak vegyi fegyvereket a terrortámadásaik során. Az is aggodalomra adhat okot, hogy a párizsi ENSZ-klímacsúcs biztonsági intézkedéseiről múlt pénteken - még a 129 áldozatot követelő esti merényletsorozat előtt megjelent - rendeletben a kormány engedélyezte a hatóságoknak az atropin szulfát használatát, amely ellenanyagként szolgálhat vegyi fegyverek bevetésekor. A rendeletben azonban akkor a kormány nem jelölt meg erre vonatkozólag külön fenyegetettséget.  
   

A miniszterelnök megerősítette, hogy a "nagyon szigorúan szabályozni kell azok hazatérését Franciaországba, akik azért utaztak el, hogy a dzsihádban vegyenek részt". Emlékeztetett arra, hogy 966 emberről lehet tudni, hogy elment Szíriába vagy Irakba, 142-en ott meghaltak, 188-an még ott vannak és 242-en újra elutaztak, miután egyszer már hazajöttek Franciaországba. "Ezek a számok jelzik a fenyegetettség méretét" - hangsúlyozta a miniszterelnök.
    

Elmondta, hogy a törvénytervezet újra szabályozza a házi őrizet használatának lehetőségét.  A jelenleg érvényben lévő jogszabály értelmében házi őrizetben tartható minden olyan személy, akinek tevékenysége megzavarhatja a közrendet. Péntek óta 118 embernek tiltotta meg a belügyminisztérium a lakhelye elhagyását. A kormány a lakhelyelhagyási tilalmat kiterjesztené minden olyan személyre, akivel kapcsolatban "komoly ok van azt gondolni, hogy a viselkedése veszélyt jelent". Ezzel az új megfogalmazással az olyan embereket is házi őrizetben lehetne tartani, akik "viselkedésük vagy ismeretségi körük, mondandójuk vagy terveik alapján gyanúsak".  A házi őrizetben lévő embereknek bevonnák az útlevelét és az új jogszabály alapján megtiltható lenne, hogy kapcsolatba lépjenek olyan személyekkel, akikkel szemben felmerül a gyanú, hogy a közrendet megzavaró cselekményt készítenek elő.
    

Manuel Valls szerint "a gyökerénél kell a rosszat támadni". "Nincs a radikalizálódásra spontán született generáció, ez egy hosszú ideig tartó folyamat, konkrét helyszínekkel, mint a börtön vagy a közösségi oldalak. Ki kell szűrni a radikalizálódás jeleit, biztosítani azt, hogy az érintett hozzáértő személyek találkozhassanak ezekkel a fiatalokkal, a közösségi oldalakon és a börtönökben felvilágosító kampányt kell indítani. Ezt a tevékenységet meg kell erősítenünk, el kell mélyítenünk" - hívta fel a figyelmet.
   

 "Franciaországot megtámadták. Franciaország még a döbbenet alatt áll. Erős, gyors és hatékony válaszokat várnak tőlünk" - mondta a miniszterelnök a képviselők előtt. "Érzem, hogy ezekben a padsorokban ez egy nagyon erős pillanat. A törvénytervezet egy erős Franciaország válasza, amely nem hajlik meg és soha nem fog meghajolni. Ez egy demokrácia és egy szabad ország hatékony válasza" - mondta beszéde végén Manuel Valls.
    

A rendkívüli állapotot november 26-tól február végéig hosszabbítaná meg a kormány.
    

A javaslat alapján fel lehetne oszlatni olyan egyesületeket és csoportokat, amelyek olyan cselekményekben vesznek részt, amelyek súlyosan sértik a közrendet, vagy ilyen cselekményekre buzdítanak, illetve olyan csoportokat is meg lehetne szüntetni, amelyekben házi őrizetben lévő emberek vannak. A törvényjavaslat szerint képviselőknél, ügyvédeknél, bíróknál és újságíróknál nem rendelhető el házkutatás a rendkívüli állapot keretében, s az ügyészt minden házkutatásról értesíteni kell. A média és a sajtó korlátozását, illetve ellenőrzését sem tervezi a kormány. (MTI)