GKI - 2011-ben gyorsan nő a strukturális költségvetési deficit
A GKI elemzésében a nyugdíjpénztári átlépéseknél 50 százalékos arányt feltételez, a különadókat egyszeri bevételnek tekinti. A gazdaságkutató megállapítása szerint ilyen magas hiány 2006 óta nem volt, amikor a strukturális deficit mértéke 8,8 százalék volt.
Az elemzés ugyanakkor azt is rögzíti, hogy a 2011. évi GDP- arányos 2,94 százalékos államháztartási hiánycél formálisan megfelel a piaci elvárásoknak, és (minimális eltéréssel) az elfogadott konvergenciaprogramnak, de a közpénzügyek mélyén egyensúlyi szempontból kedvezőtlen fordulat megy végbe, s ez tükröződik a strukturális költségvetési deficitben. A jövő évi költségvetést elemezve a GKI szakértői rámutatnak arra, hogy a kamatok nélküli konszolidált kiadások összességében mintegy 9 százalékkal, a dinamikusan felfutó EU-programokat leszámítva pedig az inflációt követően nőnek, érdemi szerkezeti reformnak nincs nyoma.
A bevételeknél hatalmas kiesést okoz az egykulcsos szja bevezetése és a gyerekkedvezmény növelése, a társasági adó 10 százalékos, kedvezményes sávjának kiterjesztése, valamint a munkaadói járulékoknál bevezetett plafon - áll az elemzésben. Ennek következtében - mivel nincs kiadáscsökkentés - a kormány az idei (főleg ágazati különadóból származó) 400 milliárd forint után jövőre már 1.200 milliárd forintot elérő rendkívüli bevételt épít be a költségvetésbe.
Ez egyrészt az egyéni nyugdíjpénztári tagdíjak (360 milliárd forint) eltereléséből, másrészt a tb-rendszerbe visszalépőktől remélt vagyonátadásból származik, mivel ez utóbbiból 530 milliárd forint folyó bevétellé minősítése és azonnali felélése történik meg. A GKI szerint kérdéses, hogy ezt az elszámolást megengedi-e az Eurostat. Szakmai szempontból az áthozott vagyonnal teljes egészében az államadósságot kellene csökkenteni, már csak azért is, hogy az állam távlatilag képes legyen az átlépők majdani nyugdíjainak nyugdíjpénztárak helyetti finanszírozására.
A gyorselemzésben a GKI felhívja a figyelmet arra, hogy a jövő évi költségvetés egyensúlyi céljára nézve kockázatot jelent, hogy a választott elszámolási módszerek és az alkalmazott adóintézkedések jelentős része hazai vagy EU-döntések miatt meghiúsulhat. Ha ezt esetleg sikerül is elkerülni, jelenleg nem látható, hogy a kieső egyszeri bevételeket hogyan lehet majd 2012-2013-ban pótolni. A gazdaság növekedése és fehéredése erre önmagában nem lehet képes.
A gazdaságkutató szerint ha a konvergencia programban és/vagy legkésőbb a 2012-es költségvetési javaslat benyújtásakor nem sikerül a költségvetés fenntarthatóságának hiteles - mindenekelőtt a kiadások átalakításával történő - bizonyítása, a magyar államadósság piaci finanszírozása jelentősen megdrágul, sőt 2012-ben - a megugró törlesztési kötelezettségekre tekintettel - ismét ellehetetlenülhet.
