Megvan, mikor kell először adót fizetni az egymilliárd forint feletti vagyonok után

Az Országgyűlés honlapján olvasható javaslat indoklása szerint a törvény célja, hogy a kiemelkedően vagyonosak teherbíró képességét is bevonják a közteherviselésbe. Az adó sávosan progresszív: a vagyon egymilliárd forint feletti, de legfeljebb 100 milliárd forintos részére 1, az e fölötti részre 1,5 százalékos kulcs vonatkozik.

Az adót a belföldi és külföldi magánszemélyeknek, valamint a belföldi és külföldi vagyonkezelési adóalanyoknak is fizetniük kell. A belföldi adóalanyok főszabály szerint teljes, belföldi és külföldi vagyonuk után adóznak, a külföldiekre viszont korlátozott adókötelezettség vonatkozik, vagyis csak a törvényben meghatározott belföldi vagyonelemek után kell fizetniük.

Az adóalap a nettó vagyon egymilliárd forintot meghaladó része. Nettó vagyonnak az adóköteles vagyonelemek tárgyév utolsó napi értéke számít, csökkentve a levonható tartozásokkal.

Az adóalap megállapításakor nem kell számításba venni a magánszemély személyes használati tárgyait, valamint az ingatlan szokásos használatához szükséges berendezéseket és felszereléseket. Ez alól kivételt képeznek többek között azok a műtárgyak, gyűjtemények és ékszerek, amelyek egyedi értéke meghaladja a 3 millió forintot, illetve a 10 millió forintnál nagyobb egyedi értékű járművek. A közös tulajdonban álló vagyonelemeket a tulajdoni hányad arányában kell az adóalany vagyonához számítani.

A fizetendő adót többek között csökkenti az adóalap megállapításához kötelezően igénybe vett független szakértői, értékelői vagy cégérértékelési szolgáltatás díjának fele, legfeljebb 2 millió forinttal, valamint az adóalapba számított vagyonelemek után megfizetett helyi adó és gépjárműadó.

A törvény részletesen szabályozza a különböző vagyonelemek értékelését, a cégrészesedésektől és a vállalkozói vagyontól az ingatlanokon, gyűjteményeken és pénzügyi eszközökön át az opciós jogokig.

A vagyonadóról szóló törvényjavaslat részletes eljárási szabályokat tartalmaz az adó megállapításáról, bevallásáról és megfizetéséről. Az adóalany főszabály szerint önadózással állapítja meg és vallja be az adóját, amelyet a tárgyév utolsó napján fennálló vagyoni helyzet alapján kell meghatározni. Az adót a tárgyévet követő év augusztus 31-ig kell bevallani és megfizetni az állami adó- és vámhatósághoz. Bevallást csak akkor kell benyújtani, ha az év utolsó napján fennálló vagyon alapján adót kell fizetni. A vagyonadót az állami adó- és vámhatóság által biztosított elektronikus felületen kell bevallani.

A törvény rögzíti, hogy ha a vagyonadó-bevallás adatai eltérnek az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában szereplő vagy más módon tudomására jutott adatoktól, és ez az eltérés csökkenti a vagyonadó alapját, a hatóság 15 napos határidővel felhívja az adózót az ellentmondás tisztázására. Ha az adózó ennek nem tesz eleget, vagy az eltérést a nyilatkozata ellneére sem sikerül tisztázni, és az adóalap csökkenése eléri az 500 millió forintot, a hatóság adóellenőrzést indít.

A vagyonadóról szóló törvény a javaslat szerint 2026. december 15-én lép hatályba.

A kormány benyújtotta az egyes adózási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot is, amelynek egyik része megadóztatná a vagyonadó elől külföldre menekített vagyonokat.

A törvényjavaslat részletes indoklása szerint a magyar adóbevételek csökkenését okozó, külföldre irányuló vagyonkivonások visszaszorítása érdekében - több uniós tagállam példáját követve - bevezetik az úgynevezett exit taxot. Ennek lényege, hogy ha egy tartósan Magyarországon adózó, jelentős pénzügyi vagyonnal rendelkező magánszemély külföldre helyezi át az adóügyi illetőségét, személyi jövedelemadót kell fizetnie az egyes vagyonelemein, például társasági részesedésein, értékpapírjain, befektetési jegyein és kritpoeszközein addig felhalmozódott, de még el nem adott vagy más módon nem realizált értéknövekedés után.