Gazdálkodj játékosan - kisiskolások és a pénzügyi tudatosság
A programsorozat kapcsán a lehetséges megközelítésekről, módszerekről és a szülők szerepéről elmélkedünk, bónuszként pedig egy mini-játék során kipróbálhatjuk, hogy felnőttként mennyire lennénk felelős gazdálkodók.
A hetedik osztály utáni nyáron egy emlékezetes zempléni vándortábor záróakkordjaként jutottunk el a szerencsi csokigyár mintaboltjába. A seregnyi édességre kiéhezett kamasz nagy tételben vásárolta a kor slágertermékének számító Boci csokit. Megtehettük, hiszen mindannyian kaptunk a szüleinktől költőpénzt a tábor idejére, amit az elmúlt napok erdei szállásain nem igazán tudtunk elkölteni. Csak András barátom nem állt be a sorba. „Ritka alkalom ez a zsebpénzgyarapításra.”- mondta, arra célozva, hogy ő inkább félrerakja a szülői apanázst. Ő már akkor rendkívül tudatos volt pénzügyileg, és ezért most, évtizedek elteltével csodálom igazán.
András szülei valószínűleg rendszeresen beszélgettek fiúkkal pénzkérdésekről, így fokozatosan, játékosan kialakítva azt a tudatosságot, aminek átadását nem várhatjuk el kizárólag a hagyományos iskolarendszertől. A pedagógusok és az oktatással foglalkozó szakemberek szájából már egyre gyakrabban hangzik el a kompetencia alapú oktatás kifejezés arra utalva, hogy az iskolában megszerzett komoly lexikális tudás mellett, a megszerzett tudás gyakorlatban használható képességekké való konvertálására is nagyobb hangsúlyt kellene helyeznie az oktatási rendszernek. Bár a pénzügyi alapismeretek nem tartoznak a klasszikus PISA kompetenciák közé, átadásukkal nagyon is fontos, az egész életre pozitívan kiható gyakorlati tudást nyújthatunk a fiataloknak éppen abban a korban, amikor a legfogékonyabbak, amikor szemléletük még könnyen formálható, és a jó reflexek épp oly könnyen rögzülhetnek szokás szinten, mint adott esetben a rosszak.
A MetLife és a United Way Magyarország ezt a szemléletet felismerve indította útjának a LifeChanger programot, amelynek keretében idén tavasszal a MetLife 78 önkéntes munkatársa 5 általános iskola diákjait vezette be a pénzügyi tudatosság és a pénzgazdálkodás világába.
2017. március 3-án egy kaposvári általános iskolában indult útjára a program, a részt vevő kaposvári, baktakéki, fegyverneki, budapesti és isaszegi általános iskolák pedig nyílt pályázat útján kerültek kiválasztásra. A MetLife szakmai partnere, a United Way Magyarország civil szervezet koordinálta a hazai tananyag fejlesztését és aktívan részt vett a teljes program megvalósításában is.
A gyerekek egy 3 tanórát felölelő foglalkozás-sorozat során játékos formában, valós élethelyzeteket és pénzügyi döntési helyzeteket modellezve ismerkedtek meg a család pénzbeosztásának kihívásaival, a tudatos pénzügyi döntések fontosságával. Emellett, a jótékonyságról való közös gondolkodás során a felelős állampolgár szerepébe is belebújhattak.
Az első óra a pénzzel kapcsolatos alapfogalmak tisztázásával telt. Mire jó a pénz? Mit lehet vele csinálni? Mit jelent az, hogy kiadás? Milyen típusú kiadások vannak? Mi az a megtakarítás? Kell-e ez nekünk? Ilyen és ehhez hasonló témákról beszélgettek az önkéntesek a 3-5. osztályos diákokkal, akik a „bemelegítés” után már kellő tudással felvértezve vethették bele magukat a gyakorlati foglalkozás kalandjaiba.
A gyakorlati foglalkozás egy izgalmas szerepjáték volt, amelynek során a gyerekek megtapasztalhatták, hogyan lehet a pénzt megkeresni, kezelni és beosztani. A gyerekek 4 fős csapatokat – családokat – alkotva, közös döntéseket hozva határozták meg, mire költik a közösen megkeresett pénzt, illetve mire fordítják az alapvető kiadások után fennmaradt részt. Fizetési borítékkal a kezükben elinduló „családokat” egy valódi miniváros várta, boltokkal, postával, benzinkúttal, uszodával, mozival, stb.. A családok feladatkártyákat kaptak, ők dönthették el, hogy melyik vásárlást teljesítik és melyik az, amit későbbre hagynak, hiszen minden helyszínen fizetniük kellett, viszont a pénz értelemszerűen nem volt mindenre elég. Mindegyik alternatíva valós volt, így valódi csapatmunkára volt szükség a helyes döntések meghozásához.
A játék „főhőse” egy malacpersely volt, amely a hagyományos malacoktól eltérően négy különböző rekesszel rendelkezett, így a gyerekek eldönthették, hogy a kötelező és alapkiadások után fennmaradó összeget mire is fordítják. Ez fontos lecke nekünk felnőtteknek is, hiszen a pénzügyi tudatosság egyik legfontosabb ismérve, hogy mit is kezdünk pénzünk szabadon elkölthető részével. A gyors válasz nyilván az, hogy vagy elköltjük, vagy félretesszük. A lehetőségek – és a játék során használt malac is – azért ennél sokrétűbbek. A pénz egy részét valóban elkölthetjük azonnal; beülünk vacsorázni, vásárolgatunk kicsit, vagy más módon lepjük meg magunkat („Kiadás rekesz”). Egy másik részét félrerakhatjuk valamilyen konkrét célunk megvalósítása érdekében, mondjuk egy görkorcsolya megvásárlására („Megtakarítás rekesz”). Egy további részét befektethetjük; ez az a rész, amit egyelőre nem kívánunk rövid- vagy középtávon valamilyen konkrét céllal elkölteni, a cél egyelőre a pénz fialtatása („Befektetés rekesz”). Továbbá, van még egy negyedik lehetőségünk is; a pénz egy részét jótékony célra fordíthatjuk, eladományozhatjuk („Jótétemény rekesz”). Ez utóbbi téma egy külön cikket is megérdemelne, hiszen Magyarországon még nincsen kiforrott kultúrája a jótékonykodásnak, pedig fontos lenne, hogy a szolidaritás ilyen formájú megnyilvánulása legalább a jövő generációinak alapreflexévé váljon.
Az önkéntesek beszámolói szerint a program minden iskolában nagyon jól sikerült. De ennél is fontosabb, hogy mit gondolnak a gyerekek. „Lesz egy perselyem és több pénzt fogok spórolni.” „ Együtt tudtunk mindenről dönteni.” „Jó, hogy az életre tanít minket.” „ Megtanultam, hogy jó segíteni másoknak.” „ Nagyon tetszett, hogy fontos döntéseket hozhattunk.”
Ezek nagyon fontos visszajelzések. Azt mutatják, hogy az élménypedagógia eszköztárát használva, elsőre bonyolultnak tűnő pénzügyi témákat is könnyedén, jó kedvvel sajátítanak el a gyerekek. És a kulcs valóban az öröm. Akkor leszünk egy életen át pénzügyileg tudatosak, ha már az első lépésektől kezdve örömünket leljük benne és látjuk az értelmét.
Mit tehetünk szülőként? Egyrészt drukkoljunk, hogy minél több iskolában induljanak hasonló programok. A jó hír az, hogy a MetLife és a United Way ősszel tervezik a program folytatását!. A másik pedig, ha kézbe vesszük csemeté(i)nk pénzügyi nevelését, ehhez persze nem árt –, amennyiben eddig nem tettük volna –, ha mi is elindulunk a pénzügyi tudatosság útján. Első lépésként megteszi, ha rendelünk egy, a programban szereplőhöz hasonló perselyt itt. Ha bevételeink szabadon elkölthető része minden hónap végére nyomtalanul elpárolog, akkor mindjárt kettőt...
Felelős felnőttek? Ön hogyan osztaná be, ami megmarad?
A különböző iskolák mást mondanak arról, hogy milyen arányban érdemes felosztani bevételeink szabadon elkölthető részét. Sokan javasolják a 4X10-es szabályt. Ez az összjövedelmünkből indul ki, és azt javasolja, hogy 4 jelképes malacrekeszünkbe egyaránt bevételeink 10-10%-át rakjuk, vagyis egyenlő arányban osszuk fel jövedelmünk szabadon elkölthető részét. Persze ehhez az is szükséges, hogy bevételeink 60%-a fedezze fix kiadásainkat. Ön ideális esetben milyen arányban osztaná fel jövedelmének a fix és napi kiadásokon felüli részét? Kis alkalmazásunkkal a plusz és mínusz gombok segítségével oszthat szét a 4 célt jelképező malac között 20 érmét (az érmék értéke mellékes, hiszen a felosztás aránya a lényeges, de ha konkrét összeg segít a döntésben, akkor mondhatjuk, hogy egy érme 5000 Ft-ot ér, így összesen 100 000 Ft sorsáról kell döntenie).
Ha elköltötte a 100.000 forintot, nyomjon rá a küldés gombra, és megláthatja, hogy az Ön előtt játszók átlagban milyen arányban osztották fel az érméket.
A mini-játékot ide kattintva tudja kipróbálni.
