Gyorsul a magyar infláció, az üzemanyagok pörgetik fel
„A januári 2,7 százalékról februárra 3,1 százalékra gyorsuló infláció, valamint a havi szintű 0,7 százalékos emelkedés megfelel a várakozásinknak” – értékelte a kedden megjelent friss inflációs adatokat Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Hozzátette: „A havi szintű drágulásban kiemelt szerepet játszottak az üzemanyagok, amelyek januárhoz képest jelentősen, közel 4 százalékkal drágultak. Változatlan üzemanyagárak mellett kisebb mértékben, 2,9 százalékos lett volna a februári infláció.” A szakember azt is elmondta, hogy bár a fő inflációs adat gyorsulást mutatott, a változékony energia-, élelmiszer- és hatósági árak nélkül számolt maginfláció viszont minimálisan lassult, a januári 4,2 százalék után 4,1 százalékos volt az év második hónapjában.
A K&H elemzője szerint a következő hónapokban gyorsulni fog az infláció részben a bázishatás miatt, vagyis a tavaly tavasszal bezuhanó infláció eredményeként. Emellett a jövedékiadó-köteles termékek, köztük a dohánytermékek drágulása, valamint az olaj és az üzemanyagok árának emelkedése is felfelé húzza az inflációt a következő hónapok során.
„A mostani kilátások szerint áprilisban és májusban akár 4,5 százalék felett lehet az inflációs mutató, azt követően várható némi lassulás” – fogalmazott Németh Dávid. Szerinte a járvány inflációra gyakorolt hatása egyelőre nehezen prognosztizálható. „A leglényegesebb szempont ezen a téren, hogy a járvány miatti bizonytalanság mikor húzódik vissza és mennyire lesz erős utána a belföldi kereslet, valamint a lesznek-e kínálati korlátok, akár a termékeknél, akár a szolgáltatásoknál. Ezek a tényezők jelenleg kockázatot jelentenek az infláció alakulása szempontjából” – tette hozzá a K&H Bank szakértője.
Németh Dávid úgy látja, hogy az éves átlagos infláció a tavalyi 3,3 százalék után 3,5 és 4 százazlék közötti szintre gyorsulhat, a végeredmény nagyban függ a már említett olajárak és üzemanyagárak alakulásától.
