Gyurcsány: Európában véget ért, Magyarországon tart a válság

A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke gazdaságpolitikai előadásában kedden Budapesten az Orbán-kormány kétéves teljesítményét értékelve elmondta: a magyar gazdaság recesszióba süllyedt, teljesítménye az első negyedévben a harmadik leggyengébb volt az Európai Unióban, Görögország és Portugália után.
    

Ez nem magyarázható nemzetközi trendekkel, "Európában már nincs válság", számos országban - így a németeknél és a kelet-közép-európai államok többségében - megint nő a GDP, a pénzügyi krízis előtt az uniós átlagnál nagyobb mértékben bővülő magyar gazdaság viszont képtelen kilábalni és újra előnyhöz jutni - hangsúlyozta.
    

Gyurcsány Ferenc szerint ennek oka az ágazati különadókra és a bankadóra épülő gazdaságpolitika, amely a beruházások visszaeséséhez, hitelszűkéhez vezetett. Kitért arra is, az elmúlt fél évben a forint árfolyama sokkal nagyobb mértékben gyengült az euróhoz viszonyítva, mint a többi devizáé a régióban, és ismét arra a szintre gyengült, ahol a válság kitörésekor volt.
    

"Úgy csökkennek a reálbérek majdnem négy százalékkal, hogy nincs válság" - jelentette ki, hozzátéve, hogy a szocialista kormányzás alatt erre csak 2007-ben, a költségvetési kiigazítás után és 2009-ben, a válság legnehezebb évében volt példa.
    

Gyurcsány Ferenc hetvenöt perces beszédében több mint háromtucatnyi grafikonnal és diagrammal támasztotta alá mondanivalóját, hasonlóan azokhoz a gazdaságpolitikai előadásokhoz, amelyeket még kormányfőként a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott évente.
    

Felhívta a figyelmet arra, hogy bár az Orbán-kormány tavaly 3 százalék alá vitte és idén is ott tartja az államháztartási hiányt, ezt a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások államosításával érte el. Azok felhasználását pedig éles kritikával illette a DK-elnök, kiemelve, hogy a forintárfolyam gyengesége miatt az államadósság sem csökkent érdemben.
    

Bírálta a kormányt az infláció emelkedéséért - amit az áfaemeléssel hozott összefüggésbe -, azért, mert erre az évre GDP-arányosan 4 százalékra csökkent egészségügyi közkiadások mértéke, és mert ismét nőnek a legszegényebbek és a leggazdagabbak közti, az előző kormányzati ciklusban mérséklődő társadalmi különbségek.
    

Túlnyomórészt gazdasági kérdésekkel foglalkozó előadását a volt miniszterelnök azzal kezdte, hogy noha két éve sokan mosolyogtak a fülkeforradalom kifejezést hallva, ma elmondható, hogy bizonyos területeken, az átalakulások mélységét tekintve csakugyan rendszerváltás történt. Leszögezte, hogy az Orbán-kormány működését nem csupán illegitimnek tartják, de mivel megítélésük szerint a hatalom kizárólagos megragadására törekszik, illegálisnak, alkotmányellenesnek is.
    

Szerinte újdonság az is, hogy a kormány elődeivel szemben a nemzetet nem tekinti "szociális közösségnek", lemond a hátrányos társadalmi csoportok egy részéről, bűnbakká teszi őket. Meglátása, hogy a Fidesz-kormány húszéves konszenzussal szakított akkor is, amikor a nyugati orientáció helyett kelet felé fordult.
    

Mindez úgy történhetett meg, hogy a jobboldal megértette és kihasználta: a magyarok többsége szerint a rendszerváltás és a kapitalizmus több kárt okozott nekik, mint amennyi előnnyel járt - mondta, megjegyezve, ez a csalódás a kádárizmus öröksége, ugyanis az itt élők a többi kelet-közép-európai ország polgáraival szemben az átmenettől nem szabadságot vártak - amelyből az NDK-ban, Csehszlovákiában, Romániában élőknél több jutott nekik osztályrészül a hetvenes évektől -, hanem ausztriai jólétet.
    

"Ha mi nem értjük meg, hogy erre muszáj valahogy reagálni, bajban leszünk. (...) Nem azt ajánlom a Demokratikus Koalíciónak, hogy arra a mai többségre kezdjen ácsingózni, amely nem szereti ezt a rendszert. De úgy nem tudunk élni békében, prosperitásban, hogy a többség az ország alapvető kultúrájával, törekvéseivel, sorsával nincs kibékülve. (...) Vagy valaki tud olyan alternatívát állítani, amely egyesíti az ország kettészakadt részeit - ilyet azonban nem látok -, vagy előbb-utóbb ki kell józanodnunk, és a nagy többséget meg kell győznünk az igazunkról" - fogalmazott. Mint mondta, tenni kell azért, hogy a többség tudomásul vegye, az ország ereje polgárainak tehetségében, vállalkozó kedvében van, és nem lehet az államtól várni a boldogulást.
    

A volt kormányfőt nagyjából százötven meghívott, szimpatizáns hallgatta egy budapesti szálloda konferenciatermében. Amikor belépett, állva tapsolva fogadták, többen pedig - miután hétfőn volt az 51. születésnapja - a Happy Birthday! eléneklésével köszöntötték. (MTI)