Hamispénzverdét találtak egy barlangban
Szakértők szerint a pénzhamisító műhely bő 550 évvel ezelőtt, Mátyás király uralkodása idején működhetett, a barlangban megtalált, rosszul kiütött Mátyás dénárokból erre lehet következtetni. Gaál Lajos geológus, a Szlovák Barlangigazgatóság felügyelője szerint az értékes és különleges lelet nagy valószínűséggel kapcsolatban állhat azzal a pénzhamisító műhellyel, amelyet 1954-ben Juraj Bárta tárt fel a a Felfalusi-barlangban. "Nem akarom elmondani, hogy pontosan melyik barlangban találtuk meg néhány hete a hamisító műhely nyomait, mert a bejárata még nincs biztosítva a vandálok és az illegális kincsvadászok ellen.
A tízegynéhány érmét, valamint a nyersanyagnak előkészített ezüstözött rézlapokat és a verőtövet most Iglón vizsgálja egy régész kolléga. Mindezt hamarosan a nagyközönség is láthatja" - közölte a geológus. A barlangászok már évek óta dolgoznak a Derencsényi-karsztban található tucatnyi barlang feltárásán, régészeti jelentőségükről eddig is voltak ismereteik. Bronzkori cserepek, csontok, tűzhelyek maradványai kerültek elő, sőt az Orsókős barlangban rajzokat is találtak. Keletkezésük korát szénizotópos vizsgálattal állapítják meg. A derencsényi Kis-lyukbarlang is figyelemre méltó, ott is megtalálták az ősi kultúrák nyomát, ezt a területet egy jól kiépített tanösvényen mintegy másfél óra alatt lehet bejárni.
Gaál Lajos szerint a pénzhamisító műhelyt a teljes feltárás és a barlang bejáratának biztosítása után látogathatóvá kellene tenni. "Az idegenforgalom és a turizmus fellendítése érdekében már készül egy határokon átnyúló pályázat a magyar kollégákkal. Ebben eleve szerepel a Felfalusi-barlang egy részének látogathatóvá tétele. Az úgynevezett Csonttermet, ahol másfél évszázaddal ezelőtt tizenkét bronzkori sír maradványait találták, és a Mátyás korabeli pénzhamisító műhelyt egy tanösvény végigjárásával lehetne megközelíteni. Ha a másik barlangot is teljesen feltárjuk, akár ez is a túraútvonal része lehet" - idézi a pozsonyi lap a geológust. (MTI)
