Hogyan él az amerikai, ha munkanélküli?
Ugyanakkor a megkérdezettek több mint fele nagyon vagy meglehetősen bízik abban, hogy az elkövetkező év során talál állandó munkát, többségük pedig abban is, hogy az új állás körülbelül olyan vagy nagyobb fizetéssel jár majd, mint amennyit korábban kapott.
Ám a felmérés komoly nyugtalanságot is elárult a segély időtartamát illetően. Sokan tartanak attól, hogy a támogatás még azelőtt megszűnik, hogy újra munkához jutnának.
Miközben több republikánus is úgy nyilatkozott, hogy a munkanélküli segélyekre, különösen az egyes államok szintjén, több pénzt költenek, mint amennyi megengedhető lenne, a segélyezettek háromnegyede úgy nyilatkozott, hogy "sokkal kevesebbet" kap, mint amennyit munkahelyén keresett, kétharmaduk szerint a munkanélküli segély nem elegendő a minimális lakás- és élelmezési szükséglet biztosítására.
"Azelőtt évi 50 ezer dollárt kerestem, most heti 200-at" - , mondta el a NYT-nak Jan Thomas, a floridai Sarasota településen élő munkanélküli marketing-szakember, aki az elmúlt három év során kétszer is elvesztette állását. Thomas felesége nemrég felmondta egészségbiztosítását, "abban a reményben, hogy nem lesz beteg" és hamarosan elveszti munkanélküli segélyét is, és ezért már azon gondolkodik, hogy a társadalombiztosítástól kér szociális segélyt. "Feladom a lakást is és anyámhoz költözöm, amikor megszűnik a munkanélküli segély" - tervez az asszony.
A munkanélküliség nem csak pénzügyi probléma, tűnik ki egy október 19. és október 25. között 445 munkanélkülivel készített telefonos kiegészítő felmérésből. A megkérdezettek több mint fele jelentette ki, hogy érzelmi vagy mentális egészségi zavarokat, például szorongást vagy depressziót érzett állástalansága miatt, és közülük csaknem minden második ember zavart vagy szégyent érzett amiatt, hogy nincs munkája.
Több mint harmaduk közölte, hogy több konfliktusa vagy vitája volt a családjának tagjaival, illetve a barátaival a munkanélküliség következtében. Annak fő okát, hogy nem sikerül újra elhelyezkedniük, abban jelölték meg, hogy túl sok az álláskereső. A lakás elvesztésétől vagy a kilakoltatástól a munkanélküliek ötöde tart, minden nyolcadik megkérdezett pedig arról számolt be, hogy rokonaihoz vagy barátaihoz költözött.
Több mint 50 százalékuk közölte, hogy nincs egészségbiztosítása, ötödük kapott élelmiszert valamelyik civil szervezettől. Mintegy jelezve, hogy az ország jelenlegi gazdasági gondjai évekig tarthatnak, a megkérdezetteknek csaknem a kétharmada vélte úgy: valószínűleg nem lesz elég jövedelme ahhoz, hogy kényelmesen tölthesse nyugdíjas éveit. Többségük elmondta, hogy pénzt vett ki megtakarításaiból vagy nyugdíjalapjából. Mindennek ellenére a munkanélküliek továbbra is hisznek az amerikai álomban. A megkérdezettek kétharmada szerint reális, hogy valaki szegénynek születik, keményen dolgozik és meggazdagodik.
A munkanélküliek ma kisebb mértékben tartják felelősnek George W. Bush előző elnököt a magas munkanélküliségi arányért, mint két éve, amikor a legutóbbi hasonló felmérés készült, de kevesen vádolják Obama elnököt. Az új tanulmány szerint ma csak 8 százalékuk okolja Busht, két éve még 26 százalék volt az arányuk. Obamát 5 százalék tartja felelősnek, két éve 3 százalékuk gondolta így. Csaknem 20 százalékuk okolja általában a politikusokat. Jelenleg 14 millió az amerikai munkanélküliek száma és nagy az alulfoglalkoztatottak száma is, a munkanélküliek aránya pedig szeptemberben továbbra is megmaradt a magas 9,1 százalékos szinten.
Washingtonban és az amerikai államok fővárosaiban heves viták folynak arról, hogyan kellene fellendíteni a gazdaságot és milyen messze menjenek el a munkanélküliek támogatása terén - írja a NYT. Az egyik legvitatottabb kérdés az, hogy mennyi ideig folyósítsa a munkanélküli segélyt a kormány. A visszaesés időtartama és mélysége következtében számos amerikai állam kimerítette azokat az alapokat, amelyekből ezeket a támogatásokat folyósították és arra kényszerült, hogy sok milliárd dollárt kölcsönözzön a szövetségi kormányzattól, egyes államok pedig új adókat vetettek ki a vállalkozásokra, hogy tovább fizethessék a segélyt.
2011-ben fél tucatnyi állam döntött úgy, hogy ezentúl nem folyósítja 26 hétig a támogatást, ami hosszú időn át általános gyakorlatnak számított. A szövetségi kormány a zsebébe nyúlt, hogy a legsúlyosabb problémákkal küzdő államokban lehetővé tegye a munkanélküli segély 99 hétig tartó folyósítását a tartósan munka nélkül maradtak számára. Ha ezt a republikánusok által vitatott programot nem újítják meg az év végén, 1,8 millió ember vesztheti el a támogatást. 10-ből 7 munkanélküli szerint a kormánynak 99 hétig vagy tovább kellene folyósítania a segélyt.
A lakosság egészében végzett felmérés szerint az emberek kis többséggel úgy tartják ugyan, hogy a segély csökkenti a munkanélküliek érdekeltségét a munkakeresésben, ám ezt a véleményt csak a munkanélküliek 40 százaléka osztotta, 50 százalékuk szerint a segélynek e téren nincs semmiféle hatása. Az álláskeresők háromnegyede jelentette ki, hogy megfelelő képzettséggel rendelkezik vagy túlképzett az általa keresett munkához. Tízből négy fontolóra venné, hogy máshová költözzön, ha ott munkát kap, de csak 15 százalék közölte, hogy már keresett munkát máshol. A munkanélküliek több mint harmada vett részt átképzésben vagy új munkakörre felkészítő képzésben. (MTI)
