Hogyan használhatók jogszerűen a netről letölött képek?

Az internetről származó képek, fotók kereskedelmi, illetve magáncélú felhasználásával kapcsolatban sok tévhit él még mindig a köztudatban, annak ellenére, hogy a szerzői jogi tudatosság egyre inkább növekszik a felhasználókban is. Nem ritka az a kifogás, vagy némely esetben komoly tévhit, hogy „nem volt rajta a © jelzés/logó/fotós neve/vízjel” „az interneten találtam”, „a Google dobta ki”, valaki kitette a közösségi médiára”, „én nem keresek a fotóval, csak a weblapomra/blogomra/közösségi oldalamra kell”, „ha kint van a neten, akkor közkincs”. A személyes kedvencem mégis a „mindenki ezt csinálja”, vagy a „nem ártok ezzel senkinek”, sőt „a szerzőnek még jó is, mert reklámozom” érvelés. Mindezek mellett ott van még „az úgyse történik semmi, ha kiteszem” és a „nem mondták/tudtam, hogy nem szabad” kifogás is. A tévhitek, kifogások sora határtalan, mint ahogy az is, hogy a szerzői jogokat az internetes környezetben köznapi értelemben sajnos nem tekintjük értéknek, pláne nem olyannak, amiért fizetni is hajlandók lennénk.
 
A fenti érvelések azonban tévhitek, mert nincs különbség egy fotó, kép felhasználásával kapcsolatban aszerint, hogy interneten vagy nyomtatott sajtóban, blogban, weboldalon, promócióban vagy könyvben használják fel.  A képek, fotók forrása (keresőmotor, képkereső, képadatbázis, közösségi média, papír alapú fotó) sem teszi azokat önmagukban szabadon felhasználhatóvá.
 
Ezzel ellentétben az alapvetés az, hogy minden fotó és kép (akár grafika, akár számítógéppel bármilyen technikával létrehozott vizuális alkotás, állókép) a szerzői jogi törvény szerint egyéni, eredeti jellegű szerzői műnek minősül, és annak bármilyen felhasználásához a szerző engedélye és a felhasználási engedélyért szerzői jogdíjfizetése szükséges. Ez alól a szabály alól vannak kivételek, ezek a szabad felhasználás esetkörei. 
 
A magáncélú másolásra vonatkozó szabad felhasználás csak akkor valósul meg, ha mindezt magánszemélyként tesszük, a saját céljainkra, vagyis a munkahelyi felhasználási célra történő képletöltés vagy a kereskedelmi, üzleti célú letöltés már jogdíjköteles. Ugyanígy külön engedélyt kell kérni akkor is, ha ugyan otthon magánszemélyként, saját célunkra töltjük le a képet/fotót, de azzal közvetlenül vagy közvetve pénzt szerzünk magunknak, mert ezzel megspórolunk költségeket, vagy bevételhez jutunk.
 
A szabad felhasználás azonban nem vonatkozik arra, hogy a letöltött képet visszatöltsük az internetre, kitegyük a közösségi oldalunkra, a neten elérhető akár privát, akár üzleti blogunkra, privát vagy üzleti honlapunkra, akár illusztrációként, kísérő képként, vagy a honlap design részeként. Az internetre történő feltétel, elérhetővé tétel, netes megjelenítés a magyar szerzői jog rendszerében nem másolásnak (ahogy a törvény mondja: többszörözésnek), hanem nyilvánossághoz közvetítésnek minősül, ami alól pedig sem a magyar, sem az európai uniós szerzői jogszabályok nem engednek szabad felhasználási kivételt. 
 
Mindez azt jelenti, hogy a neten történő felhasználás mindig engedély- és jogdíjköteles attól függetlenül, hogy azt magánszemélyként, magáncélra végezzük, vagy cégként professzionális üzleti célra. Nem válik közkinccsé a kép/fotó attól, hogy más már feltöltötte az internetre. 
 
Mindezek alapján az ilyen képek csak akkor használhatók fel, ha megszereztük a szerzői jogosulttól az engedélyt az adott típusú felhasználáshoz, és ha a szerző azért kér jogdíjat, megfizettük azt, vagy ha a szerző kifejezetten úgy rendelkezett a művéről, hogy az az ő engedélye és jogdíjfizetés nélkül felhasználható. Ez utóbbinak az ellenőrzése nehézkes, a legtöbb képkereső szolgáltatásnak azonban van olyan beállítási lehetősége, hogy csak azokat a fotókat, képeket jelenítse meg a keresés eredményeként, amelyeknél a korlátlan, nem kizárólagos, bármilyen felhasználást a szerzői jogosult előzetesen ingyenesen engedélyezte. 

Ha mindenképpen szeretnénk jogtiszta képekkel/fotókkal díszíteni a weboldalunkat, blogunkat, közösségi oldalunkat, promóciós vagy marketing anyagainkat, azt többféleképpen tehetjük meg jogszerűen az ingyenestől a pár filléres megoldáson át a drága egyedi képkészítésig:
 
- saját magunk készítjük a képeket, fotókat;

- csak olyan képeket használunk, amelyekről meggyőződtünk, hogy azok ingyenes és szabad felhasználását a szerző engedélyezte (lásd fenti képkereső beállításokkal);

- online fotóügynökségek ingyenes internetes adatbázisából válogatunk képeket, ahol a fotóügynökség gondoskodott a jogok megszerzéséről, itt általában részletes online licensz feltételeket is találunk, amik eligazítanak, hogy milyen célra, milyen korlátozásokkal engedélyezik az ingyenes adatbázisba tartozó képek felhasználását, 

- online fotóügynökségek fizetős internetes adatbázisából válogatunk képeket, ahol szintén a fotóügynökség gondoskodott a szerzői jogi engedély meglétéről;

- megbízunk egy fotóst, művészt, hogy egyedileg nekünk készítsen képeket, fotókat, felhasználási szerződéssel megszerezzük tőle a jogokat és ezért fizetünk neki.
 
Ha sikerült jogszerűen megszereznünk a képet, akkor vigyáznunk kell arra, hogy jogszerűen használjuk is fel, vagyis ne sértsük meg a szerzők jogait. A magyar jogszabályok alapján ugyanis a művön (a mi esetünkben a fotón/képen vagy mellette/alatta), és az azzal kapcsolatos kommunikációban, továbbá ha a művet esetleg át is dolgoztuk, akkor a műből született új művön minden esetben fel kell tüntetni a szerző nevét és a forrást, ahonnan a kép származik (például a fotóügynökséget, ahonnan szereztük).
 
Figyelnünk kell arra is, hogy a szerzőt megilleti az a jog is, hogy nem lehet művét olyan kontextusban, illetve olyan módosítással felhasználni, ami sérti a szerző becsületét vagy jóhírét, hírnevét. Tipikusan ilyen a pornográf vagy egyéb felnőtt tartalommal összefüggésben történő felhasználás, de ilyen lehet adott esetben a politikai célú hasznosítás is. Nem lehet továbbá még engedély és jogdíjfizetés mellett sem felhasználni úgy a képeket, fotókat, hogy azzal mások jogait megsértsék, és nem védethetjük le az így jogszerűen megszerzett képeket, fotókat saját nevünk alatt, saját védjegyként vagy saját logóként sem. 
 
Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy a netről letöltött fotó vagy kép jogtiszta, akkor inkább ne használjuk fel, mivel a szerzői jogsértésnek a közhiedelmekkel ellentétben vannak jogkövetkezményei: komoly kártérítési pernek nézhetünk elébe, de üzletszerű felhasználás esetén akár még bűncselekménynek is minősülhet, amely pedig büntetőeljárás megindításával és rengeteg kellemetlenséggel járhat – figyelmeztet dr. Horváth Katalin, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda partnere.