Hol erősödik, hol pedig gyengül - mégis mi történik a forinttal?
Érdekes és egymásnak látszólag ellentmondó grafikonokat rajzol a forint különböző időtávokon. Egyéves távlatban - tavaly január közepéhez képest - 3-4 százalékkal gyengült az euróval szemben, így utóbbi devizát 332-333 forintos jegyezték idén januárban. Van példa azonban arra is, hogy a forint látványosan erősödött az euróval szemben, például a tavaly november végi 335-336 forintos szintekről hirtelen 330 forint alatt is járt az euró.
Mi a helyzet hosszabb távon?
Hajósi Péter, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a forintgyengülésnek és a forinterősödésnek is megvan a magyarázata. „Érdemes különválasztani a hosszú távú trendet a néhány napos, pár hetes árfolyammozgásoktól. A forint ugyanis hosszabb távon, a következő 6-12 hónapban a mostani kilátások szerint várhatóan fokozatosan gyengülni fog” - mondta a szakember. A forint fokozatos gyengülése azért valószínűsíthető, mert mérsékelt a mozgástér az árfolyam befolyásolására a monetáris és a fiskális, másként költségvetési oldalon.
„A tavalyi 5 százalékos GDP-növekedésnek az idén várhatóan búcsút mond Magyarország, a mostani előrejelzések 3,5 százalék körüli többletet valószínűsítenek 2020-ra. Márpedig a gazdaságnak a gyenge forinttal felpörgő exporttal lökést lehet adni, ezzel mérsékelve a lendületvesztést. A magyar jegybank – a célsáv tetejét elérő infláció ellenére – várhatóan alacsonyan tartja a kamatokat, amivel érvényesülni hagyja a devizapiaci folyamatokat, amelyek alapján fokozatosan, kismértékben gyengül a forint, mert ez javítja az exportteljesítményt. A termékeiket, szolgáltatásaikat külföldön eladó magyar cégek bevétele így forintban magasabb lesz. Ez a hatás érvényesül fordítva is. Vagyis a forint értékvesztése az importált termékek árának emelkedését eredményezi, a drágulás pedig visszafoghatja ezt a keresletet, aminek egyre növekvő része a bővülő lakossági fogyasztásból adódik” - emelte ki Hajósi Péter.
Hogyan nyerhetsz a zuhanó árfolyamokkal? Mutatjuk ITT.
A befektetők “játékszere”
Tehát hosszabb időtávon megvan az alapja a visszafogott forintgyengülésnek, ám a magyar deviza képes volt rövid idő - egy-két nap, egy-két hét alatt - látványosan erősödni, ekkor az euró jegyzése több forinttal kerül lejjebb.
„Ez pedig azzal magyarázható, hogy a befektetők az alacsony forintkamatok miatt finanszírozó devizaként is használják a magyar fizetőeszközt. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy forintban vesznek fel hitel alacsony kamattal, ebből pedig magasabb kamatozású devizát, például török lírát vesznek, majd, amikor lezárják az ügyletet, a kamatkülönbségből adódó nyereséget elteszik. Ez egy bevett befektetői magatartás, carry trade-nek hívja a szakzsargon. Nyugodt piaci környezetben, amikor ezeket a pozíciókat fokozatosan felépítik, nő a forint eladások összege. Amikor ugyanezek a befektetők rossz hírek esetén elbizonytalanodnak vagy profitot realizálnak, hirtelen zárják ezeket az ügyleteket, és ez okozza a látványos erősödést a forint piacán” - magyarázta a rövid távú erősödés okait a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója. Hozzátette, a forint egyébként volt a másik oldalon is a 2008/09-es válságig, amikor magasabban voltak a kamatok: akkor egy carry trade-ügylet esetében a forint céldeviza volt, úgy, mint most a már említett török líra.
Összességében tehát, miközben a forint lassú értékvesztése a mostani gazdasági környezetben valószínűnek tűnik, a rövid távon bekövetkező látványos forinterősödések is előfordulhatnak.
