Honfoglalási emlékünnepséget tartottak Tiszacsomán

A beregszászi járási Tiszacsomán, a Honfoglalási Emlékparkban, ahol negyed évszázada ezeréves Árpád-kori temetőt és települést tártak fel a régészek, 1996 óta emlékezik a honfoglaló ősökre a kárpátaljai magyarság. Egy évvel ezelőtt a koronavírus-járvány miatt elmaradt az ünnepség, idén viszont a kedvező egészségügyi helyzet lehetővé tette a közös megemlékezést.
   
A honfoglalás legendáriuma a történelmünk kezdetét jelzi - hangoztatta a jelenlévőket köszöntő Beke Mihály András, Magyarország Beregszászi Konzulátusának első beosztott konzulja. "Megtaláltuk a helyünket Európában, megteremtettük a magyarok államát, egy keresztény és független államot" - húzta alá a diplomata.
   
Szavai szerint Szent István állama évszázadokon keresztül védelmet és otthont nyújtott a Szent Korona minden népének, a honfoglaló magyarok utódainak, az itt élő szlovákoknak, ruszinoknak, az Oszmán Birodalom támadásai elől északra húzódó szerbeknek, a Kárpátokon átkelő románoknak, a messze földről idetelepített dolgos németeknek és másoknak.
   
A honfoglalás ünnepe itt már szép hagyománnyá vált - állapította meg Beke Mihály András. "Nem mi őrizzük a hagyományokat, hanem azok őriznek meg minket" - mondta a beregszászi magyar konzul.

Mennyit tudsz Magyarországról? - Teszteld tudásod ITT!
   
Beregszász, és egyben a hozzá tartozó kistérség polgármestere, Babják Zoltán üdvözölte a KMKSZ 26 éves kezdeményezését, amelynek köszönhetően az idelátogatók két napon keresztül tematikus programok segítségével ismerkedhetnek meg honfoglaló őseink életmódjával, a népi mesterségekkel.
   
Szavai szerint 1996-ban egy új nemzet ünnep született, a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékpark pedig "nemzeti identitásunk őrzője".
   
Gulácsi Géza, a KMKSZ alelnöke ősi, vihartépte tölgyfához hasonlította a magyar nemzetet, amelynek "számos ága törött le, és mégis itt van", miközben számos olyan népről, birodalomról tudunk, amelyek ma már csak a történelemkönyvekben találhatók meg. A mai nemzedék feladatáról szólva a politikus kifejtette, hogy "hűségesnek kell maradnunk és a tölgyfa szívósságával kell kapaszkodnunk továbbra is anyanemzetünkbe".
   
Az ünnepség végén a történelmi egyházak képviselői mondtak áldást, majd a jelenlévők elhelyezték az emlékezés koszorúit.