Hová tűnt a lakosság banki betétállománya?
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) honlapján közzétett elemzés szerint januárban - a részben a szezonalitás miatt növekedést hozó december után - 3 százalékkal csökkent a hitelintézetek ügyfélbetét-állománya, ezen belül a vállalati betétek 3,7, a háztartási betétek pedig 2,7 százalékkal. A háztartási betétek januári csökkenése (212 milliárd forint) meghaladta a háztartások által kiváltó forint hitel segítsége nélkül végtörlesztett összeget (188 milliárd forint).
Ez a felügyelet szerint azt valószínűsíti, hogy a lakosság januárban a korábbinál nagyobb arányban használta fel bankbetéteit a végtörlesztéshez, de azt is jelzi, hogy a végtörlesztéshez igénybe vett, nem betét formájú megtakarítások/vagyontárgyak egy része betétformát vett fel a múlt év végére. A hitelintézetek nettó hitelállománya 1,5 százalékkal csökkent januárban, ezen belül a vállalatoké 0,6, a háztartásoké 4,2 százalékkal. A vállalati hitelállomány visszaesésének üteme lényegesen alacsonyabb a múlt év decemberinél (3,3 százalék).
A háztartások esetében épp ellenkezőleg, gyorsult az ütem, de a januári csökkenés csaknem teljes egészében amiatt következett be, hogy az e hónapban végtörlesztett devizahitelek miatti állománycsökkenésnek még a 30 százalékát sem érte el a kiváltó forinthitelek miatti hitelállomány-emelkedés. A végtörlesztés nélkül mindössze 0,1 százalékkal csökkent volna a hitelintézetek háztartási hitelállománya, ami jelentős javulás ahhoz képest, hogy 2011 decemberében a végtörlesztés nélküli havi visszaesés még meghaladta az 1 százalékot - állapítja meg a PSZÁF. A bankok háztartási és vállalati hitelállománya a hitelintézeti átlagnál valamivel nagyobb mértékben csökkent, 4,8, illetve 0,8 százalékkal.
A banki fióktelepek vállalati hitelállománya 1,8 százalékkal emelkedett, az általuk nyújtott háztartási hitelek viszont szintén a hitelintézeti átlagot meghaladva, 4,6 százalékkal csökkentek. A háztartási hitelállomány visszaesésében a bankok és a fióktelepek esetében is a végtörlesztés játszotta a meghatározó szerepet. A szövetkezeti hitelintézetek a hitelaktivitás szempontjából kedvezően kerültek ki a végtörlesztésből: lakossági hitelállományuk a kiváltó forinthitelek nyújtása következtében lényegesen emelkedett.
A vállalatoknak nyújtott hitelállományuk az általános tendenciának megfelelően januárban 0,9 százalékkal csökkent, a háztartásoknak nyújtott hiteleik viszont 8,6 százalékkal bővültek, ami az előző hónapokhoz hasonlóan a végtörlesztéssel függ össze, enélkül gyakorlatilag stagnált volna az állomány. A szövetkezeti szektor januárban 33 milliárd forinttal több forint kiváltó hitelt nyújtott - döntően a más hitelintézeteknél végtörlesztőknek -, mint amennyivel deviza hitelállományuk csökkent a végtörlesztés miatt. A bankok közvetlen külföldi finanszírozása januárban lényegesen csökkent, a fióktelepeké ugyan nőtt, de az állomány lényegesen elmaradt a tavaly decemberi nagy csökkenést megelőző értéktől.
A közvetlen, tőkén kívüli külföldi finanszírozás állománya januárban 2,4 százalékkal (182 milliárd forinttal) mérséklődött. A visszaesésben a bankközi betétek 5 százalékos (174 milliárd forintos) csökkenése játszotta a döntő szerepet. A fióktelepek közvetlen külföldi finanszírozása ugyan 4,2 százalékkal nőtt januárban, de a tavaly decemberi nagymértékű visszaesésnek csupán mintegy tizede érkezett vissza az idei év első hónapjában. Tavaly november végén (2010. decemberi árfolyamokkal számítva) a fióktelepek forrásainak csaknem 48 százalékát tette ki a közvetlen külföldi finanszírozás, míg idén január végén ez az arány a 41 százalékot sem érte el - ismerteti az elemzés. (MTI)
