Igénylik a passzív hallgatók munkavállalási helyzetük rendezését
A felmérésből kiderült, hogy a hallgatók 41 százaléka tanulmányainak első két évében passziváltatja magát. A passziválási kedv az ebben az időszakban az egy-két éve felsőoktatásban tanulók (85%) illetve a 22 év alattiak esetében a legmagasabb (68%). Ez azt jelenti, hogy akár alapképzésben, akár osztatlan vagy felsőfokú szakképzésben tanul a diák, tanulmányait nem tudja befejezni az előírt képzési időn belül, annak felfüggesztésére volt szükség. A passziválási kérvényt, a hallgatók 87 százaléka a 2013-as tanévben adta be. Nagy részük (88%) már félévkezdéskor kéri státuszának megváltoztatását, de jellemzően (74%) ez az első alkalom, hogy él a lehetőséggel.
Az anyagi tényező a leggyakoribb passziválási indok
A hallgatók körében a leggyakoribb indok a passziválásra, hogy nem tudja tovább finanszírozni tanulmányait (47%), de 42 százalék említi, hogy munkavállalás céljából függesztette fel iskoláit. Ezek az okok az idősebb korosztályokat jobban érintik. A 23 év felettiek harmadánál a tanulmányok finanszírozása jelent problémát, míg a 22-23 év közöttiek 33 százaléka munkát szeretne vállalni, ezért passziváltatja magát. A sikertelen vizsgaeredmény miatt csak a hallgatók negyede függeszti fel tanulmányait, a nyelvvizsga, nyelvtudás hiánya miatti passziválást a hallgatók 15 százaléka említette csupán.
A kutatásból kiderült, hogy a hallgatók közel fele (48%) a passzív félév után tanulmányai folytatását tervezi az adott képzési formában, és csak a diákok negyede (26%) gondolja azt, hogy a következő félévet is passzív státuszban tölti majd. A megkérdezett hallgatók alig 3 százaléka jelölte, hogy nem folytatja iskoláit a passzív félév után. Az idősebb diákok (21 év felett) több mint fele (53%) csak erre a félévre szakította meg tanulmányait, míg a 22 évesnél fiatalabbak csupán 38 százaléka gondolja ugyanezt. Ez utóbbi korcsoport esetében a következő félévi passziválás (27%) és az intézményváltás (12%) jelentősebb arányban került említésre. Azok, akik tanulmányaikat anyagi okok miatt függesztették fel, vagy akik munkát szerettek volna vállalni, 44%-a nyilatkozott úgy, hogy következő félévben folytatja iskoláját a megkezdett képzésben, 30 százalék viszont passzivál ismét.
Bizonytalan hallgatói információk a státuszról és a kedvezményekről
A passzív diákok között nagy a bizonytalanság a hallgatói státuszra vonatkozóan. A hallgatók 17 százaléka egyáltalán nem tudja, milyen státuszba kerül a passzív félév alatt. A megkérdezettek 44 százaléka tudja úgy, hogy megszűnik a nappalis hallgatói jogviszonya ebben az időszakban, ezzel szemben 36 százalék szerint, megmarad nappali tagozatos hallgatóként a passzív időszakban is.
A hallgatói státusz igazolásával kapcsolatban is akadnak tévhitek a diákok körében. 43 százalék rosszul tudja, mivel igazolhatja passzív státuszát. A hallgatók 30 százaléka szerint a nem érvényesített nappali tagozatos diákigazolványt elfogadják igazolásként, 5-5% pedig az érvényesített nappalis diákigazolványt illetve az aktív hallgatói jogviszony igazolást emelte ki. A korcsoportok közül a 23 év feletti hallgatók a leginkább tájékozottak, 68 százalék említette a passzív státuszról szóló jogviszony határozatot, mint igazolást.
A felmérésből kiderült, hogy a hallgatók 38 százalékának semmilyen információja sincs az őt megillető kedvezményekről és további 12 százalék rosszul tájékozott a kérdésben. A diákok 43 százaléka válaszolta, hogy szerinte minden korábbi kedvezményt elveszít passzív hallgatóként.
A munkavállalás a legnépszerűbb időtöltés, mégis kevés a lehetőség
A passzív hallgatók 70 százaléka vállalna munkát belföldön a tanulmányai felfüggesztésének idejére. A családi problémák miatt, vagy anyagi okokból, esetleg sikertelen vizsga miatt passzív félévre kényszerült hallgatók több mint 80 százaléka választja a munkavállalást időtöltésként ebben az időszakban. Jellemzően a folyamatos és az alkalmi munkák a népszerűbbek a diákok körében. A 22 év alattiak és a férfiak (56%) inkább az alkalmi munkákat, a 22-23 évesek (62%) és a nők (53%) pedig a folyamatos munkavégzést preferálják. A megkérdezett hallgatók csupán 10 százaléka nem tud munkát vállalni tanulmányai felfüggesztésének ideje alatt.
A kutatás kitért arra is, mely állástípusokat preferálják a hallgatók a munkavállalás során. A legnépszerűbbek a tanulmányokkal összefüggő munkák (71%), valamint az adminisztratív (64%) és a szakmai állások (53%). A korcsoportok és a nemek között tapasztalható némi különbség e három leggyakrabban említett munkatípus tekintetében. A 23 év feletti passzív hallgatók 78 százaléka a tanulmányaihoz kapcsolódó munkákat keresi, míg a 22 év alattiak 62 százaléka érdeklődik az ilyen jellegű ajánlatok iránt, de ugyanilyen arányú a kereslet az adminisztratív állások iránt is esetükben. A nők esetében az adminisztratív (69%), hostess (42%) és nyelvtudást igénylő (37%) munkák a népszerűbbek, míg a férfiak inkább a szakmai jellegű (57%), kisegítői (47%) vagy operátori (34%) állásokat részesítik előnyben.
Bár a dolgozni akaró hallgatók részéről igény volna a munkalehetőségekre és 61 százalékuk tudna akár főállásban is dolgozni a passzív időszak alatt, mégis csupán 8 százalék talál neki szóló állásajánlatot a piacon, ezen hallgatók nagy része jelenleg is dolgozik.
A leggyakoribb a passzív hallgatóként dolgozók körében, hogy ismerős által találnak álláslehetőséget vagy iskolaszövetkezeten keresztül sikerül elhelyezkedniük. Állásportálon és munkaerő kölcsönzőben senki nem talált megfelelő állást magának.
Az iskolaszövetkezetekről általában
A passzív hallgatók 78 százaléka ismeri az iskolaszövetkezeteket és szolgáltatásaikat, 76 százalék pedig már dolgozott is iskolaszövetkezetnél aktív nappali tagozatos diákként. Nem meglepő módon a 21 év felettiek és a megyeszékhelyeken élők számára nem idegen ezen szervezetek munkája és a közreműködésükkel történő munkavégzés. Az iskolaszövetkezetnél korábban dolgozók 45 százaléka nem elégedett az iskolaszövetkezetek szolgáltatásaival. A budapestiek és a kisebb városokban élők a legelégedetlenebbek e tekintetben.
A főbb okok az alábbiak:
Passzív státusz miatt nem tudott munkát vállalni (31%)
Több munkát vállalt volna, de nem lehetett (22%)
Időbeosztásával nem tudta összeegyeztetni (16%)
Nem talált magénak megfelelő munkát (13%)
Az iskolaszövetkezetben dolgozó diákok számára az időbeosztáshoz alkalmazkodó munkák és a megbízható fizetés a legfontosabb mindamellett, hogy máshol nem találtak diákmunkát. A legvonzóbb tulajdonságok azok számára, akik már dolgoztak iskolaszövetkezetben a biztonságos bérfizetés és a munkatípusok sokszínűsége. A férfiak számára a pontos fizetés mellett a kényelem (46%), míg a nőknek inkább a többféle munka kipróbálása vonzó. A kutatásból kiderült, hogy a hallgatók szerint az iskolaszövetkezetben történő munkavégzés legnagyobb hozadéka, hogy belerázódhatott egy munkarendbe, környezetbe, de a munkakörök és az egyéni képességek, felkészültség megismerése is kiemelkedik a többi szempont közül. A középső korosztály (22-23 évesek) mindemellett magasabb arányban említette a tanulmányok finanszírozását (72%) és a szakmai tapasztalatszerzést (57%), mint a fiatalabb (mindkettő közel 50%) és az idősebb (46%; 62%) korosztályba tartozók.
Korlátozottnak érzik munkavállalási lehetőségeiket a passzív hallgatók
A számos megtapasztalt pozitívum mellett mégis a hallgatók fele nem próbált meg munkát keresni iskolaszövetkezet segítségével, mert vagy nem tudtak neki segíteni a státusza miatt (40%), vagy a sajtóban megjelentek miatt nem is próbálkozott ilyen szervezeteknél (32%). A megkérdezett diákok alig 8 százaléka talált állást iskolaszövetkezetben. A nagyfokú sikertelenség oka, hogy bár érdeklődött, de passzív diákként nem tudták foglalkoztatni (71%), vagy be sem tudott lépni a szövetkezetbe (12%).
A diákok 91 százalékának véleménye szerint nem kellene tiltani a passzív félévesek iskolaszövetkezeten keresztüli munkavállalását, hiszen ezek a vállalkozások segíthetnek az elhelyezkedésben, azzal hogy direkt diákoknak szóló munkalehetőségeket kínálnak (36%). A hallgatók 55 százaléka gondolja úgy, hogy még mindig diák, így nincs oka a megkülönböztetésnek.
Ez a fajta különbségtétellel a hallgatók nagy része nem ért egyet. 29 százalék úgy gondolja, egyértelműen hátrányos helyzetbe kerül a munkavállalás során, 46 százalék szerint pedig korlátozottak a munkavállalási lehetőségeik.
