Így járnak azok a bankok melyek nem haladnak a digitális korral

Az „Iparági egyeztetés a pénzintézeti szektort érintő aktualitásokról” címet viselő Deloitte szakmai workshop a hazai pénzintézeti szektor képviselőinek nyújtott átfogó képet a legfrissebb jogi és adózási aktualitásokról, illetve az IFRS bevezetését övező kérdésekről, azok potenciális megoldásairól. 
 
A szeminárium egyik legégetőbb problémafelvetése azonban mindenképpen azon a statisztikán alapszik, mely szerint a Magyarországon jelenlévő nyolc legnagyobb bank (OTP, Erste, MKB, Budapest Bank, Raiffeisen, K&H, UniCredit, CIB) 2005 és 2014 közötti, együttes adózás utáni nyeresége folyamatosan negatív tartományban volt. Bár várható a profitabilitás helyreállása, erősen kérdéses, hogy a technológiai trendek bevételcsökkentő hatása miatt valaha is visszatérhet-e a válság előtti szintre. A szakértő szerint a bankoknak emiatt folyamatosan figyelniük kell a technológiai trendeket, melyek segítségével igyekezniük kell megtartaniuk jelenlegi bevételeiket, illetve új bevételi forrásokat kell találniuk, hogy biztos alapot teremtsenek jövőbeni tartósan nyereséges működésükhöz. 
 
A bankszektort érintő legnagyobb technológiai trendek profitábilis, kiaknázandó lehetőségeket, de ugyanakkor veszélyeket is tartogatnak a pénzintézetek számára. 
 
„Minden technológiai trendnek van egy sajátos evolúciója: ez idő alatt bizonyosodik be, hogy egy adott újítás beváltja-e a kezdeti hype által neki tulajdonított értékteremtő potenciált, avagy mégsem. Ha egy pénzintézet haladni akar a korral, akkor tudatosan és közelről kell nyomon követnie ezek fejlődését: figyelnie kell az éretté váló trendeket, hiszen azok már jelen időben nyújthatnak előnyöket, de „fél szemét” folyamatosan az épp cseperedő, kezdeti stádiumukban lévőkön kell tartania, mert csak ebben az esetben tud majd időben reagálni rájuk. Meglátásunk szerint a bevételre, az ügyfélszerzésre, illetve -megtartásra a megatrendek közül leginkább a nagy mennyiségű adatok tárolása és elemzése, a mobiltechnológia és a közösségi média térnyerése fogják a legnagyobb hatást gyakorolni” – emelte ki Demeter Ákos, a Deloitte Zrt. Tanácsadási üzletágának partnere.
 
Veszélyek 
A hagyományos bankolást leginkább a Transwise-hoz és a Bitcoinhoz hasonló, a fizetési forgalomra hatást gyakorló szolgáltatások fenyegetik. A Transwise például a nemzetközi fizetési forgalmakban egymással szembe menő pénzáramokat nettósítja. A forgalom emiatt sokkal kevesebb tranzakciós költséggel zár, vagyis az ügyfélnek is kevesebb pénzébe kerül, így nem az egyéb banki szolgáltatást fogja választani. 
 
A peer-to-peer alapon működő, úgynevezett személyközi vagy közösségi hitelezés ellenben a bank, mint közvetítő pozícióját fenyegeti. A kölcsönfelvevő és a hitelnyújtó egy hagyományos bank, mint közvetítő nélkül talál egymásra, és mivel nem szükséges például bankfiókot és egyéb infrastruktúrát fenntartani, a költségek is alacsonyabbak, vagyis az effajta megoldások térnyerése elviheti a banki tevékenység egy részét.
 
Lehetőségek 
Az amerikai Apple Pay, vagy a hazai OTP Pay megoldások a felhasználók okostelefonját „alakítják” át mobilpénztárcává, vagyis ekkor a készülék önmagában elég ahhoz, hogy a bankkártyát helyettesítse. Ezen túl, számos olyan technológiai megoldásról értesülhetünk, melyek a közösségi média világába helyezik a banki tranzakciókat. A japán Rakuten Bank, illetve a lengyel Alior Bank és mBank applikációs felület fejlesztésével tették lehetővé, hogy a Facebookon keresztül, ismerősök között bonyolódhassanak le pénzügyi tranzakciók. Mivel például az Y és a Z-generációs felhasználók sokkal természetesebben „mozognak” a digitális világban, az ő megnyerésükhöz – és a tranzakciós bevételek növeléséhez – mindez életképes eszköznek bizonyulhat, vagyis piaci előnyhöz juthat, aki először áll e kezdeményezés mögé. 
 
Ugyanez vonatkozik a peer-to-peer fizetési módszerre is, mellyel a telefonban tárolt ismerősöknek lehet pénzt utalni. A peer-to-peer megoldások mögé azonban mindenképpen kell egy banki szolgáltató is, vagyis itt is létfontosságú a gyorsaság: piacot nyerhet az a bank, amelyik az élére áll és biztosítja a technológiai hátteret. 
 
Az ausztrál Commonwealth Bank a hitelezési folyamatba emelte be a virtuális, pontosabban a kiterjesztett valóságot (augmented reality), így ott ragadja meg az ügyféligényt, ahol az közvetlenül keletkezik. Eladó házak esetében például egy okostelefon applikáción keresztül a kiterjesztett valóság alapelveinek megfelelően megjeleníti, hogy az adott ingatlan hogyan párosul egy adott banki hitelszolgáltatáshoz és ajánlathoz, finanszírozással, futamidővel és törlesztéssel együtt.
 
„Ez a megoldás is tökéletes példa arra, hogy miként lehet egy technológiai trendet akár termékkör vagy szolgáltatás értékesítésének fejlesztésében, a piacon maradás érdekében felhasználni és fejleszteni. Azok a pénzintézetek, amelyek nem hajlandóak a digitális innováción keresztül megújulni, bevételük túlnyomó részét előbb vagy utóbb elveszthetik” – tette hozzá Demeter Ákos.