Iskolai szünidőben éhező gyerekek: több mint 100 ezer alultáplált gyerek
A nyári szünidő végén az iskolakezdés előtt érdemes elgondolkozni azon a meglepő tényen, hogy ma Magyarországon az oktatási intézményekben biztosított étkezési lehetőség mintegy 20 ezer gyermek esetében aznap az egyetlen étkezést jelenti. Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy milyen állapotban van az iskolai közétkeztetés, milyen a menzák és iskolabüfék kínálata, és milyen lehetőségek állnak a rászoruló gyermekek rendelkezésére a tanítási idő alatt arra, hogy a megfelelő tápanyagbevitelt biztosító táplálékhoz jussanak.
Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat intézeteivel együttműködve 2008-ban felmérést készített MENZA-körkép címen az általános- és középiskolák táplálkozás-egészségügyi környezetéről. A vizsgálatban 3099 iskolát kérdeztek meg, ami összesen közel egymillió tanulót érintett. A céljuk az volt, hogy feltérképezzék az iskolák által nyújtott étkezési lehetőségeket, a menzák, az iskolabüfék és az intézményekben elhelyezett étel- és italautomaták választékát és feltárják a táplálkozás-egészségügyi kockázatokat.
„A táplálkozásnak az egészség megőrzésében, a betegségek megelőzésében különösen kiemelt szerepe van. A nem megfelelő táplálékbevitel egészségre gyakorolt kockázata már gyermekkorban kimutatható” – mondja Dr. med. habil. Martos Éva, az OETI főigazgató főorvosa. „Az iskolai közétkeztetés nemcsak a gyerekek egészségi állapotának megőrzésében játszik szerepet, hanem mindezeken túl fontos, hogy jó példával járjon elöl a helyes táplálkozás szokásainak kialakításában, az egészséges életmódra nevelésben” – áll a felmérésből készített összefoglaló tanulmányban.
A felmérés eredményei alapján az is látható, hogy országosan közel ötszázezer tanuló ebédelt az iskolában, az életkor előrehaladtával egyre csökkenő arányban. Az OETI vizsgálatából megállapítható, hogy sem az étkezés körülményei, sem a feltálalt ételek mennyisége és minősége sok helyen nem felelt meg az egészséges táplálkozás irányelveinek. A tanulók ingyenes zöldség- és gyümölcsellátásáról az intézmények tizennégy százalékában tudtak gondoskodni, és csaknem teljes egészében ott, ahol menza van. A válaszadó iskolák több mint felében nem megoldott az illemhelyen kívül ingyenes ivóvízhez jutás, és az intézményeknek mindössze tizenöt százaléka vett részt az Iskolatej Programban.
Az Iskolatej Programnak köszönhetően így ma Magyarországon az iskoláskorú gyermekek közel tíz százaléka kap naponta egy pohár tejet. A gyermekek közel kilencven százaléka viszont még mindig nem élvezheti az iskolában a tej által biztosított táplálkozási és élettani előnyöket, mert nem jutnak hozzá az egyik legfontosabb fehérje- és kalciumforráshoz. Amikor szinte minden ötödik gyermek éhezik az országban, és nem kapja meg az életkorának megfelelő és életviteléhez szükséges tápanyagbevitelt, akkor a gyermekélelmezéssel foglalkozó és a gyermekszegénység ellen küzdő civil szervezetek, egyházak és alapítványok szerepe felértékelődik. Ez a probléma nagyobb kormányzati szerepvállalást és társadalmi összefogást igényel, hiszen a jövő nemzedékének egészségéről van szó.
