Ismét mínuszban a brit gazdaság a tavalyi utolsó negyedben
A statisztikai hivatal keddi bejelentése szerint az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság hazai összterméke (GDP) a tavalyi utolsó három hónapban meglehetősen meredeken, 0,5 százalékkal visszaesett az előző negyedévvel összevetve. A tavalyi harmadik negyedévben 0,7 százalékos, a másodikban még 1,1 százalékos negyedéves növekedést mértek Nagy-Britanniában.
Az elemzők az utóbbi száz év leghidegebb brit decembere miatt várták ugyan a növekedési ütem lassulását, a konszenzusos előrejelzés azonban így is 0,2 százalékos negyedéves növekedést jósolt 2010 záró negyedévére. Éves összevetésben 1,7 százalékkal bővült a brit GDP-érték a tavalyi utolsó negyedévben, de ez is jelentősen elmarad a várakozástól: szakértők átlagosan 2,5 százalékos éves növekedést vártak a vizsgált időszakban.
A statisztikai hivatal a kedden közzétett adatokhoz fűzött külön elemzésében kiemelte a tavaly decemberi szélsőségesen hideg időjárást. A tavalyi utolsó hónapban - éppen a karácsony előtti nagy bevásárlások idején - Nagy-Britanniát az utóbbi száz évben nem tapasztalt sarkvidéki hideg érte el, a hőmérséklet gyakran süllyedt mínusz 20 fok alá, és mindezt szinte folyamatos havazás kísérte, súlyos közlekedési és ellátási fennakadásokat okozva.
A statisztikai hivatal keddi elemzése szerint "egyértelmű", hogy a brit gazdaság negyedik negyedévi teljesítményére hatással volt a rendkívül kemény decemberi tél, olyannyira, hogy a most kimutatott fél százalékos negyedéves GDP-visszaesés csaknem teljes egészét valószínűleg az időjárás okozta. A szervezet szerint a fennakadások nélkül a gazdaság teljesítménye minden bizonnyal "inkább stagnált volna" az erőteljes visszaesés helyett. Független londoni elemzők azonban vitába szálltak ezzel a véleménnyel, és úgy vélekedtek, hogy a brit gazdaság növekedése - főleg a súlyos költségvetési megszorítások hatására - a szélsőséges időjárás nélkül is leállt volna a tavalyi utolsó negyedévben.
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi kutatóközpont, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) a statisztikai hivatal keddi adatismertetése után kiadott gyorselemzésében azt írta, hogy saját számításai szerint az időjárási hatások legfeljebb 0,2 százalékpontnyit faraghattak le a brit GDP-értékből a tavalyi utolsó negyedévben. A CEBR szakértői szerint egyértelmű, hogy a brit gazdaság kilábalási lendülete "teljes mértékben elenyészett" 2010 végére, még az időjárás nélkül is.
A ház szerint valószínű, hogy a tavalyi negyedik negyedévben kiesett aktivitás egy részét a brit gazdaság az idei első három hónapban behozza, ám a CEBR szakelemzői közölték: nem zárják ki, hogy Nagy-Britannia technikai értelemben ismét recesszióba kerül, nem utolsósorban a költségvetési konszolidációs program keretében végrehajtott idei áfaemelés és annak fogyasztási hatásai miatt. Hasonló következtetésre jutottak a keddi előzetes GDP-adatismertetés után adott kommentárjukban a Moody's Investors Service hitelminősítő londoni gazdaságelemző szolgálatának - Moody's Analytics - szakértői, akik szerint "most már nagyon magas" a kettős mélypontú brit recesszió kockázata.
A ház ezt a véleményét azzal indokolta, hogy a Nagy-Britanniában megkezdődött meredek költségvetési kiigazítás miatt egyre nagyobb a hazai keresletre nehezedő nyomás, és mivel a legtöbb kulcsfontosságú európai partnerországban is államháztartási kiigazító programok folynak, az exportkilátások sem jók. A Moody's Analytics londoni szakelemzői szerint a brit export fele az euróövezetbe irányul, ám a valutauniós tagállamok kormányai is éppen az idén térnek át az eddigi költségvetési ösztönzésről a megszorításokra. A konzervatív-liberális brit kormánykoalíció a tavaly májusi választásin győzelem után igen meredek konszolidációs programot hirdetett meg.
Ennek fő célkitűzése, hogy a hazai össztermékhez mért brit államháztartási hiány a jelenlegi, 2010-2011-es pénzügyi évre várt 10,1 százalékról 2015-2016-ra alig 1,1 százalékra csökkenjen, a strukturális deficit pedig megszűnjön. A program alapján átlagosan 19 százalékkal csökken az egyes tárcák költségvetése, a fő áfakulcsot idén januártól 17,5 százalékról 20 százalékra emelték, és a következő négy évben hozzávetőleg 490 ezer közalkalmazotti állás szűnik meg. Ez az állami alkalmazotti gárda 9 százalékos létszámcsökkentésének felel meg. A kialakult növekedési és inflációs környezet miatt különösen kényes helyzetbe került a Bank of England - a brit jegybank -, amely 2009 márciusa óta 0,5 százalékos történelmi mélyponton tartja alapkamatát.
A recesszió rémének újbóli felbukkanása nem sok mozgásteret enged laza pénzügypolitika szigorítására, ám eközben az infláció folyamatosan és gyorsan emelkedik - decemberben, éves összevetésben 3,7 százalék volt a novemberi 3,3 százalék után -, ami egyes elemzői vélemények szerint kamatemelést indokolna. A brit kormány által a Bank of England számára előírt, követendő éves inflációs cél 2 százalék.
