Javult a korrupciós kockázatok kezelése
2015. 12. 03. 14:30
Javult a korrupciós kockázatok kezelése a magyar közszféra intézményeinek körében, miközben a korrupciós kockázatok évről évre csökkennek, egyre több intézménynél emelkedik a kontroll kiépítettsége - derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legfrissebb integritási felméréséből.
Pulay Gyula, a számvevőszék igazgatója az eredményeket bemutató budapesti csütörtöki sajtótájékoztatón ismertette: az intézmények tevékenysége kapcsán felmerülő korrupciós kockázatot mérő, eredendő veszélyeztetettségi tényező (evt) indexe ebben az évben 31,8 százalékos lett, a tavalyi 34,3 és a tavalyelőtti 35,1 százalék után. A korrupciós veszélyeket növelő tényezők (kvnt) indexe is csökkent, átlagosan 21,9 százalékos lett az idén, míg 2014-ben 22,9, egy évvel korábban pedig 23,6 százalékos volt. Emellett a kontroll kiépítettségi szintje emelkedett, az úgynevezett kockázatokat mérséklő kontrollok tényező (kmkt) indexe idén 60,4 százalékra nőtt az egy évvel korábbi 59,1 százalékot követően - mondta.
Az igazgató kifejtette, hogy a kontrollmutató kedvező irányú változása több, kisebb mértékű intézkedés és a korrupcióellenes eljárást alkalmazó intézmények megnövekedett arányának eredménye. Többen alkalmaznak például korrupcióellenes - a külső panaszokat és közérdekű bejelentéseket kezelő - rendszereket, illetve gyakorolnak "lágy" (önkéntes) kontrollokat azzal, hogy a nyilvánosan közzétett stratégiában szerepeltetik a korrupció elleni fellépés, az integritás erősítésének témáját.
A felmérés rámutatott továbbá, hogy a legmagasabb korrupciós kockázat a területi igazgatási szervek körében figyelhető meg, ahol az evt-index 66,1 százalékos, ugyanakkor ebben a szegmensben kiemelt a korrupció elleni védelem is, a kutatás szerint kmkt szintje 79,9 százalék - részletezte az eredményeket az igazgató.
A legmagasabb kvnt-értéket az előző évekhez hasonlóan a felsőoktatási intézmények érték el, ennek elsősorban az az oka, hogy jelentős önállósággal rendelkeznek a pénzek felhasználását illetően, valamint, szinte minden egyetem több európai uniós pályázatban is részt vesz, amelyek növelik a korrupciós veszélyeket - mondta Pulay Gyula.
Az ÁSZ megállapította, hogy az elmúlt 3 évben közbeszerzést végrehajtó intézmények 94,5 százaléka nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a gazdálkodásra vonatkozó adatait, 88,7 százalékuk valamilyen formában szabályozza az összeférhetetlenség kérdését, ami előnyös a korrupció elleni küzdelemben. Ugyanakkor a közbeszerzést bonyolító intézmények 62,4 százaléka egyáltalán nem szabályozza a külső szereplőkkel való kapcsolattartást, és csupán 31,7 százalékuk határozza meg a különféle ajándékok, meghívások elfogadásának feltételeit, ami növeli a kockázatokat.
Pulay Gyula hangsúlyozta, hogy az ÁSZ felmérése nem a korrupció mértékére vonatkozik, annak nem célja korrupciós esetek vizsgálata, hanem az, hogy felmérje a közszféra intézményeinek korrupciós kockázatait és a kockázatokkal szembeni védettségét, erősítse a közintézmények szervezeti integritását.
A felmérés alapján az ÁSZ összefoglaló tanulmányt és intézménycsoporti elemzéseket készít, támogatva a költségvetési szerveket a korrupció elleni védekezésben. Pulay Gyula szerint az érdemi előrelépések mellett erőteljesebb fejlődésre lenne szükség többek között a rendszeres korrupciós kockázatelemzésben, a korrupció elleni képzésekben és a veszélyeztetett munkakörökben rotáció alkalmazásában.
Warvasovszky Tihamér, az Állami Számvevőszék alelnöke elmondta, hogy önkéntes alapon mintegy 2557 vett részt az ÁSZ ötödik integritás felmérésében, a tavalyi részvételi rekordhoz képest mintegy ezer szervezettel több, 2100 szerv pedig a hosszú távú együttműködést is vállalta.
Bejelentette, hogy a számvevőszék kiterjeszti felmérését a közpénzek és a közvagyon felhasználásának minden területére, így idén december közepén elindítja az integritási felmérést a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok körében, jövő év őszétől pedig a többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat is bevonja a felmérésbe.
Az ÁSZ holland módszer alapján indította el 2009-ben az európai uniós finanszírozással megvalósuló Integritás Projektet. Ennek keretein belül történt a 2011-es és a 2012-es országos adatfelvétel. A számvevőszék 2017-ig vállalta a felmérések évenkénti elvégzését.
A közintézmények szervezeti integritását értékelő nemzetközileg elismert holland módszert az Állami Számvevőszék egy európai uniós projekt keretében adaptálta.
(MTI)
Jelentősen nőtt a Duna House adózott eredménye és árbevétele is
Az ingatlanközvetítéssel és -fejlesztéssel foglalkozó Duna House-csoport konszolidált adózott eredménye 32 százalékkal, 270 millió forintra nőtt a második negyedévben éves összevetésben, ugyanebben az időszakban a csoport nettó árbevétele 3,4 milliárd forintra emelkedett, ez 2020 második negyedévéhez képest 78 százalékos növekedés - közölte a társaság pénteken az MTI-vel.
Javult a magyarok egészségértése
Javult a magyarok egészségértése a legtöbb területen, és emelkedett azoknak a száma, akik könnyebben megtalálják és jobban értik az egészséggel kapcsolatos információkat az elmúlt hat évben - közölte reprezentatív felmérése alapján az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete szerdán az MTI-vel.
Még több ezer elektromos készüléknél hibádzik a címkecsere
A tavaly megújított energiahatékonysági címkéket március elejétől az üzletekben is ki kell helyezni. A fogyasztóvédelmi hatóság három hónapon keresztül ellenőrizte az előírás teljesülését a hagyományos és az online kereskedelemben is. Hatezer vizsgált termék több mint negyedénél volt probléma - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-vel.
Így spórolunk a telefonszámlán egy felmérés szerint
Elsősorban online hívásokkal és üzenetekkel igyekeznek csökkenteni a mobilhasználati költségeiket a magyarok, 47 százalékuk részesíti előnyben a csevegőapplikációkat a hagyományos mobilhívásokkal szemben, 38 százalékuk pedig inkább e-mail-eket küld SMS-helyett - derül ki a transzparens mobilcsomag-összehasonlítással foglalkozó BillKiller friss reprezentatív kutatásából.
Sporttörténeti kiállítás nyílt Budapesten
Ünnepélyesen megnyitották csütörtök este a helyi sportműhelyek és sportlétesítmények történetét bemutató II. kerületi Sporthistóriák című kiállítást, amely szeptember 2-ig a Klebelsberg Kultúrkúriában, szeptember 3-tól három héten át pedig a Marczibányi téri Művelődési Központban lesz díjmentesen megtekinthető.
A hazai halgazdálkodási ágazat profitálhat az EUROFISH tevékenységéből
Szentpéteri Sándor, az Agrárminisztérium (AM) erdőkért felelős helyettes államtitkára és az AM Halgazdálkodási főosztályának vezetői Marco Frederiksennel, az Európai Halászat- és Akvakultúrafejlesztési Nemzetközi Szervezet (EUROFISH) megbízott igazgatójával egyeztettek az EUROFISH és Magyarország együttműködési lehetőségeiről, Budapesten - közölte az AM csütörtökön az MTI-vel.
Kiváló minőségű a magyar dinnye, de lesz belőle elég?
Kiváló minőségű a magyar dinnye, amelynek termőterülete valamivel csökkent a pandémia hatására, de a hozama emelkedett, így bőven jut a hazai piacra és exportra is - mondta az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára Balatonvilágoson, az Agrármarketing Centrum dinnyefogyasztást ösztönző kampányának sajtótájékoztatóján.
Az MKB Bank adózás utáni eredménye elérte a 11,6 milliárd forintot
Az MKB Bank korrigált, konszolidált adózás utáni eredménye a második negyedévben 11,6 milliárd forintot tett ki, szemben az egy évvel korábbi 0,7 milliárdos veszteséggel, illetve az első negyedévi 28,9 milliárdos eredménnyel - tájékoztatta a pénzintézet a befektetőket a Budapesti Értéktőzsde honlapján közölt jelentésben.
Tovább gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedése
Júniusban 20,5 százalékkal magasabb volt a mezőgazdasági termékek átlagos felvásárlási ára az egy évvel korábbinál, ami 3,1 százalékponttal nagyobb emelkedés az egy hónappal korábbi 17,4 százaléknál. Az élénkülésben némi szerepet játszhatott a bázishatás, mert tavaly májusról júniusra 2,5 százalékponttal, 4,5 százalékosra mérséklődött a drágulás üteme. A legnagyobb drágulást a burgonya és a tojás mutatta.
A Nébih problémákat talált a meggyes söröknél
Meggyes söröket vizsgált a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), laboratóriumi, élelmiszerbiztonsági és -minőségi szempontból mindent rendben találtak, ugyanakkor négy terméknél jelölési hibák miatt élelmiszer-ellenőrzési bírságot, hatnál pedig nem megfelelő nyomonkövetés miatt élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot szabtak ki - közölte a hivatal csütörtökön az MTI-vel.
