Jelentősen rontott a magyar növekedési előrejelzésén az EBRD
A pénzintézet szerint a kiadási reformok hiánya és az "ad hoc" adóintézkedések "hatással lehetnek" a magyar növekedési potenciálra. A közép-kelet-európai és az egykori szovjet térség gazdasági átalakulásának finanszírozására 1991-ben alakult londoni bank csütörtökön kiadott 28 oldalas negyedéves jelentése szerint a működési területhez tartozó 29 ország átlagos növekedése az idén 4,2, jövőre 4,1 százalék lesz. Az előző, júliusi előrejelzésben az EBRD még 3,5, illetve 3,9 százalékos növekedést jósolt 2010-re és 2011-re az általa támogatott országcsoportban.
A bank a magyar gazdaságra adott idei és jövő évi növekedési jóslatát ugyanakkor jelentősen, az eddigi 1,2 százalékról 0,8 százalékra, illetve 2,1 százalékról 1,7 százalékra - vagyis mindkét naptári évre egyaránt 0,4 százalékponttal - rontotta. Az EBRD az elemzésben kiemeli, hogy a magyar gazdaság teljesítménye immár három egymást követő negyedévben növekedett.
Az idei egész évi reálnövekedés azonban a pénzintézet jelenlegi várakozása szerint a továbbra is magas munkanélküliséggel jellemzett környezetben 1 százalék alatt marad, és 2011-ben is "csak marginális erősödés" valószínű. Magyarországra az idei első negyedévben még erőteljes volt a tőkebeáramlás, ez azonban már a második negyedévben lelassult, miután a kormány különadót rótt ki a bankokra és "gyakorlatilag megtiltotta" a devizaalapú lakáshitelek folyósítását. Jóllehet a magyar kormány elkötelezte magát a korábban bejelentett államháztartási hiánycélok mellett, a közadósság-teher azonban változatlanul az egyik "kulcsjelentőségű aggodalomforrás", tekintettel a gyenge növekedési kilátásokra és az IMF/EU-program kifutására.
Mindemellett a külföldi működőtőke-befektetők körében "nyugtalanságot" keltett az átfogó kiadási reformok részletes kifejtésének elmaradása, valamint az egyes szektorokat célzó jelentős, "ad hoc jellegű" adóztatás terve, és mindez hatást gyakorolhat a magyar gazdaság növekedési potenciáljára - áll az EBRD csütörtöki előrejelzésében. Hasonló aggodalmakat a londoni City befektetési bankjainak felzárkózó piaci elemzői is megfogalmaztak az elmúlt napokban kiadott - gyakran az EBRD új elemzésével szinte azonos szóhasználatú - helyzetértékeléseikben.
A Goldman Sachs globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni részlege a magyarországi intézkedésekről befektetőknek minap összeállított részletes áttekintésében például azt írta, hogy a magyar kormány "alacsony minőségű, ad hoc (lépésekre) alapuló" kiigazítás mellett döntött, és ez a cég szerint azzal a kockázattal jár, hogy a magyar közadóssághelyzet "ismét instabillá válhat". A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési és elemző központjának kommentárja szerint a magyar kormány cselekvési terve, amely egyszeri jellegű adóztatással célozza a deficit kordában tartását, alapvető költségvetés-szerkezeti problémákat hagy kezeletlenül.
Erik Berglöf, az EBRD főközgazdásza az új előrejelzéshez fűzött csütörtöki kommentárjában hangsúlyozta, hogy a régióban "pontosan most van itt az ideje" a szerkezeti reformfolyamatok felgyorsításának a termelékenység erősítése és a fenntartható költségvetés alátámasztása végett, és annak érdekében is, hogy a térségi országok kiegyensúlyozottabb növekedési modellt honosíthassanak meg. "Nincs helye a gazdaságpolitikai elbizakodottságnak" - fogalmazott az EBRD vezető közgazdásza.
A bank a csütörtökön kiadott új előrejelzésben kiemeli, hogy tevékenységi területén belül éles növekedési különbségek lesznek a nyersanyagárakból és a tőkebeáramlásból hasznot húzó országok, illetve a továbbra is recesszióban maradó, vagy csak erőtlen növekedést produkáló gazdaságok között. A Magyarországot is magában foglaló közép-európai és balti csoportban a bank az idén 2,2 százalékos átlagos növekedésre számít a korábban várt 1,7 százalék helyett, a jövő évre szóló prognózist azonban az EBRD az eddigi 3,1 százalékról 3,0 százalékra rontotta.
Ebben a térségben a két legjobb teljesítő a pénzintézet szerint Lengyelország és Szlovákia lesz, 3,3, illetve 4,0 százalékos idei és egyaránt 3,5 százalékos jövő évi növekedéssel. Az EBRD mindkét ország esetében javította növekedési prognózisát, az idei évre 0,6, illetve 0,8 százalékponttal, 2011-re 0,2 és 0,1 százalékponttal.
A tevékenységi terület legnagyobb gazdaságában, Oroszországban az EBRD 2010-re 4,4 százalékos, 2011-re 4,6 százalékos növekedést vár; ezeket az előrejelzéseket a pénzintézet nem módosította. A közép-ázsiai térség egykori szovjet köztársaságaiban a bank átlagosan 6,7, illetve 6,6 százalékos növekedési ütemeket valószínűsít 2010-re és 2011-re; ezek 1,2, illetve 0,1 százalékponttal javított prognózisok.
Az EBRD új előrejelzése szerint ugyanakkor az idén a balkáni átalakuló országcsoport egésze recesszióban lesz, egyedüliként a működési területhez tartozó térségek közül, bár a kilátások itt is javultak nyár óta. E délkelet-európai régióban a londoni bank elemzői 2010-re átlagosan 0,6 százalékos GDP-mínuszt várnak az előző előrejelzésben szereplő 1,4 százalékos visszaesés helyett.
A leggyengébb teljesítményt a térség országai közül Romániában várja az EBRD, amely szerint a román GDP-érték a tavalyi 7,1 százalékos zuhanás után még az idén is 2 százalékkal csökken. A bank úgy véli, hogy a görög pénzügyi válság hatásainak komolyabb átgyűrűzését eddig sikerült ugyan kivédeni, de a görögországi helyzet esetleges további romlása még mindig okozhat gazdasági felfordulást Délkelet-Európában.
