Jó irányba halad a Magyar Honvédség fejlesztése

Benkő Tibor úgy fogalmazott, hogy "ha célba értünk, akkor Magyarországnak erős, ütőképes hadserege lesz, amely korszerű technikai eszközökkel, jól kiképzett, elkötelezett személyzettel garantálni tudja az ország békéjét és biztonságát".
   
Megemlítette, hogy amikor 2018-ban miniszter lett, első intézkedései között választotta szét a minisztériumot és a katonai szakmai vezetést, így 2019. január elseje óta nem politikus vezeti a katonai szervezeteket, hanem az önálló Magyar Honvédség Parancsnokság parancsnoka, aki katona. Véleménye szerint ez is nagyban hozzájárul a katonaság ütőképességének növekedéséhez.
   
A miniszter szerint a Székesfehérváron létrehozott parancsnokság a város katonai jelenét és jövőjét erősíti, és így a város Magyarország katonai fővárosa lehet.
   
Benkő Tibor arról is beszélt, hogy a rendszerváltoztatás óta folyamatosan csökkent az ország védelmi képessége - nemcsak a technikai eszközök elöregedése miatt, hanem többi között a sorkatonaság és a hadkötelezettség eltörlése, a költségvetési támogatás folyamatos csökkenése miatt is. Jelezte, hogy 2014-2015-től felfelé ívelő pályán indultak el, a költségvetési támogatás növekedni kezdett, illetményfejlesztések voltak és megkezdődött a lehető legkorszerűbb eszközök beszerzése, a magyar hadiipar újraindítása is.
   
A miniszter hangsúlyozta: a haza megvédésére ma sem elég 30 ezer aktív állományú és 20 ezer tartalékos katona, ezért kiemelt figyelmet fordítanak az utánpótlás biztosítására, ez az új parancsnok, Ruszin-Szendi Romulusz egyik fő feladata. Azt mondta, erre azért van szükség, mert nem csökkennek a kihívások: ezek között említette a kibertérben folyó támadásokat, a terrorizmust, valamint Magyarország keleti és déli fenyegetettségét.