Jogalkotási kényszer van az erdőgazdálkodás területén
Az albizottság a magánerdő gazdálkodás aktuális gondjait és a megoldás lehetőségeit tűzte napirendjére és meghallgatást is tartott a kérdésben. Borovics Attila, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Erdészeti Tudományos Intézetének igazgatója (ERTI) előadásában emlékeztetett, Magyarországon a magánerdők területe mintegy 850 ezer hektár, az ország összes erdőterületének 43 százaléka.
A magánerdő tulajdonosok száma eléri az 560 ezret, gazdálkodásukat az elaprózott birtokméret és az osztatlan közös tulajdon nehezíti - tette hozzá. Elmondta, hogy a magánerdő tulajdonosok 50 százaléka birtokolja az összes terület 10 százalékát, míg 10 százalékuké az összes erőterület 50 százaléka. Növekszik a nem működő magánerdők területe, ami most 300 ezer hektár körülire tehető. A magánerdő tulajdonosok gazdasági problémáinak egyik megoldási lehetőségét pedig abban látta, hogy lehetővé kellene tenni az akác- és a nemes nyárültetvények - ezek gyorsan növő és hasznosítható fafajok - mezőgazdasági művelési ágba való sorolását.
Ez lehetővé tenné a szóban forgó ültetvények gazdaságos művelését. Luzsi József, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének (MEGOSZ) elnöke arról beszélt, hogy a nem működő magánerdők területén évente mintegy 1,0-1,2 millió köbmétert nem vesznek igénybe, ami 10-15 milliárd forint éves árbevétel- és adókiesést jelent a nemzetgazdaságnak. Megemlítette, hogy az osztatlan közös tulajdon aránya igen magas, 80 százalék körüli a magánerdőkben.
Úgy vélte, az erdőbirtokosságról szóló törvény nem működőképes, azt "túlhaladta az idő", a meglévő bajokat csak egy új erdőtörvény orvosolhatja. Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságszabályozásért felelős államtitkára elmondta: az NGM-ben létrehoztak egy munkacsoportot, amely kifejezetten az erdő-és a fagazdaság, illetve a faipar helyzetével foglalkozik. Azért alakították meg a munkacsoportot, mert az iparági szereplők úgy látják, hogy közép- és hosszabb távon Magyarország nem tudja majd az ország kihasználni a faiparban rejlő lehetőségeket.
Az a veszély is fenyeget, hogy fahiány lehet, különösen azokon a területeken, ahol az akácot és a nyárfát dolgozzák fel. Ennek egyik fontos oka a jogi környezet rugalmatlansága, ami nem ösztönzi a fatelepítést - jegyezte meg az államtitkár. Visnovszky Károly, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hatóság (Nébih) Erdészeti Igazgatóságának igazgatója szólt arról, hogy Magyarország erdőterülete 2,059 millió hektár, ebből az állományból évente mintegy 7-8 millió köbmétert termelnek ki. A kitermelésre alkalmas erdőterület nagysága ugyanakkor csökkenő. A kimutatható erdőtelepítési hátralék pedig az utóbbi években jelentősen nőtt. Az erdők 10-15 százalékán nincs erdőgazdálkodó - hívta fel a figyelmet. (MTI)
