Jogorvoslatok a választási eljárásban
Általában háromnapos határidők vannak a választási eljárásban, kivéve az országgyűlési képviselő-választás eredménye elleni jogorvoslati kérelemnél, illetve a szavazólap adattartama elleni jogorvoslati kérelemnél, ott kivételesen egynapos a határidő. A határidők számítása is a szokásostól eltérő: a döntéshozataltól számítanak és nem a kézhezvételtől, valamint a határidők naptári napokban számítanak, és a határidők jogvesztőek, azaz igazolásnak nincs helye. Kifogást a választási jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértése esetén bárki benyújthat úgy, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított három napon belül megérkezzen a választási bizottsághoz.
Ha a kifogást nem az elbírálásra jogosult választási bizottsághoz nyújtották be, a bizottság az ügyet legkésőbb a beérkezését követő napon átteszi az elbírálásra jogosult választási bizottsághoz. Ha a választási bizottság ezt nem teszi, el kell bírálnia a kifogást. A törvény értelmében a kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését, a bizonyítékokat (vagyis nem elég a puszta gyanú, vádaskodás), a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét, valamint az úgynevezett rövidutas elérhetőségét, ami lehet fax vagy e-mail-cím. Ha az első négy hiányzik, a bizottság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a kifogást, a rövidutas elérhetőség hiánya azonban nem jár ilyen következménnyel.
A beadványozó ennek elmulasztásával azonban "megfosztja" magát a határozat rövid úton való közlésének lehetőségétől és előfordulhat, hogy a rövid határidőre tekintettel nem tud fellebbezést benyújtani. A választási bizottság a kifogásról a beérkezésétől számított három napon belül dönt. A döntéskor az alaki megfelelőség mellett vizsgálják, hogy időben (vagyis a jogsértés elkövetésétől számított három napon belül) nyújtották-e be), ha elkésett, akkor elutasítják. A választási bizottság a kifogásnak helyt adhat vagy elutasíthatja.
Ha alapos volt a kifogás, a bizottság a következő jogkövetkezményeket alkalmazhatja: megállapítja a jogszabály-sértés tényét, a jogsértőt eltilthatja a további jogszabály-sértéstől, és a választási eljárás vagy annak jogorvoslattal érintett részét megsemmisíti és megismételteti. Ha nem volt alapos a kifogás, akkor azt a választási bizottság elutasítja. A választási bizottság elsőfokú határozata ellen bármely választópolgár, jelölt, jelölőszervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy fellebbezést nyújthat be.
Kizárt a fellebbezés a másodfokon eljáró választási bizottság, valamint az Országos Választási Bizottság (OVB) határozata ellen (mert ilyenkor egyből a bírósági út jön). Fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörében hozott határozata ellen lehet benyújtani. A fellebbezést a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál kell benyújtani úgy, hogy az a megtámadott határozat meghozatalától számított három napon belül megérkezzen. (A választási bizottságnak a szavazólap adattartalmát megállapító döntése elleni fellebbezés határideje azonban egy nap).
A fellebbezésnek tartalmaznia kell a fellebbezés jogi alapját, azaz a jogszabálysértés megjelölését (vagy a mérlegelésre hivatkozást), a fellebbezés benyújtójának nevét, lakcímét és rövidutas értesítési címét. A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók, amelyeket a bizottság az addig jelzettekkel együtt értékel. A fellebbezésről az azt elbíráló választási bizottság a beérkezéstől számított három napon belül (a szavazólap adattartalmát jóváhagyó döntés elleni fellebbezésnél legkésőbb a felterjesztést követő napon) dönt.
A választási bizottság a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül utasítja el, ha az elkésett, nem a megtámadott határozatot hozó bizottsághoz nyújtották be (kivéve, ha a fellebbezést elbíráló bizottsághoz nyújtják be), nem tartalmazza a fellebbezés jogi alapját, a fellebbezés benyújtójának nevét, lakcímét. A fellebbezés alapján a másodfokon eljáró választási bizottság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja; az eljárás érdekessége, hogy ebben az eljárásban már új tények és bizonyítékok is felhozhatóak.
A bizottságnak érdemben kell döntenie a fellebbezésről: az elsőfokú határozatot vagy helybenhagyja vagy megváltoztatja. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá az OVB határozata ellen nyújthat be jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen bármely választópolgár, jelölt, jelölőszervezet, illetve az ügyben érintett jogi személy. A bíróság határozata ellen további jogorvoslatra nincs lehetőség.
A bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók, amelyeket a bíróság az eljárásban már ismert tények és bizonyítékok körében, egyenlő súllyal mérlegel. A bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz, és a megtámadott határozatot helybenhagyja vagy megváltoztatja.
