Jól belehúzott a brit ipar

Az IHS Markit pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató csoport és a brit vállalati szektor beszerzési aktivitását mérő intézet (Chartered Institute of Procurement & Supply, CIPS) kedden ismertetett közös felmérése szerint a brit gyáripar szezonálisan kiigazított beszerzésimenedzser-indexe (BMI) májusban 65,6 volt az áprilisi 60,9, a márciusi 58,9, a februári 55,1 és a januárban mért 54,1 után.
   
A múlt havi index messze túlszárnyalja az eddigi rekordot, amelyet 27 éve, 1994 júliusában mértek: akkor 61,0 volt a feldolgozóipar BMI-mutatója.
   
Az 50 feletti BMI-mérőszámok a vizsgált szektorok aktivitásának élénkülését jelzik. A brit feldolgozószektor 65 feletti májusi indexe a gyáripari tevékenység rendkívül lendületes bővülésére vall, ráadásul az ágazat aktivitási mérőszáma immár 12 hónapja megszakítás nélkül emelkedik.
   
Az IHS Markit közgazdászai hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy a termelési aktivitás rendkívüli ütemű felívelését kísérő nyersanyaghiány és a beszállítói hálózatokban tapasztalt fennakadások olyan mértékben emelték a beszerzési költségeket, amilyenre 1992 januárja, a felmérések rendszeres elvégzésének kezdete óta nem volt példa.
   
Ezt tükrözi, hogy a brit feldolgozószektor termelői árszintjének BMI-részindexe májusban szintén rekordra, 68,3-ra emelkedett az áprilisi 65,3-ról.
   
Az egyik legnagyobb londoni üzleti elemzőház, a Pantheon Macroeconomics a májusi BMI-felmérés keddi ismertetése utáni gyorselemzésében közölte: számításai szerint ez a nyomás arra vall, hogy a termelői szintű maginfláció a nyáron 4,5 százalék fölé gyorsul éves összevetésben az áprilisban mért 2,5 százalékról.
   
A ház szerint ugyanakkor az importárakban mutatkozó inflációs nyomást várhatóan kordában tartja a font erősödése, valamint az, hogy számos kiskereskedelmi cégnek van megfelelő mozgástere a magasabb költségek elviseléséhez áremelés nélkül.
   
Mindezek alapján a Pantheon Macroeconomics azzal számol, hogy a fogyasztói  szintű infláció az idei év végén is csak 2,5 százalék környékén lesz.
   
A nagy-britanniai koronavírus-járvány tavaly tavaszi első hullámának megfékezését célzó, 2020 márciusának végén bevezetett első országos zárlat szabadesésszerű zuhanást okozott a brit gazdaságban: a tavalyi második negyedévben 19,5 százalékkal, 2020 egészében átlagosan 9,8 százalékkal esett reálértéken a brit hazai össztermék (GDP), amely így a 2013-as szintre zuhant vissza.
   
A tavalyi második negyedévi és az egész éves GDP-zuhanás egyaránt példátlan mértékű volt a modern brit gazdaságtörténetben.
   
Az idei növekedési kilátásokat ugyanakkor egyre derűlátóbb módon ítéli meg az elemzői közösség, mindenekelőtt a brit oltási kampány lendülete és a korlátozások várt további enyhítése miatt.
   
A Bank of America pénzügyi szolgáltató csoport londoni kutatási részlege (BofA Global Research) legfrissebb, felülvizsgált prognózisában közölte: az általa eddig várt 5,9 százalékról 7,4 százalékra javította a brit hazai össztermék idei egész évi növekedésére szóló előrejelzését.
   
A fejlett ipari gazdaságok alkotta Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) új globális előrejelzésében 5,1 százalékról 7,2 százalékra javította a brit gazdaság idei növekedésére szóló prognózisát.