118 milliárdra taksálták, majd csődvédelmet kért – a Bayer megmutatja, ne vegyünk mérget a magyarok 37 ezermilliárd forintos céges vagyonértékére
Az MNB 2026 második negyedévére vonatkozó pénzügyi számlái szerint a háztartások nem pénzügyi vállalatokban lévő tulajdonosi részesedéseinek értéke 36 862 milliárd forintot tett ki. Egy évvel korábban még 33 958 milliárd forint szerepelt a statisztikában: vagyis egyetlen év alatt több mint 2900 milliárd forinttal, 8,6 százalékkal nőtt az így kimutatott magyar céges vagyon. Ezzel a vállalati részesedések a háztartások teljes pénzügyi eszközállományának továbbra is közel 30 százalékát adják.
„Évek óta büszkélkedünk azzal, hogy milyen elképesztő mértékben nő a magyar családok pénzügyi vagyona. Ez önmagában igaz, csak érdemes megnézni, mikből áll össze a szám. Az érték közel harmada ma már céges részesedés, ahol nincs napi árfolyam, nincs egyetlen objektív piaci ár, és főleg nincs garancia arra, hogy a statisztikában kimutatott értéken bárki hajlandó lenne megvenni az adott vállalkozást. Ez nem 37 ezermilliárd forintnyi készpénz” – mondta Karagich István, a piacvezető privátbanki tanácsadó cég, a Blochamps Capital ügyvezetője.
Mennyit ér egy 118 milliárdos cég?
Már a választás előtt tudtuk, 2026-2027 egyik legfontosabb gazdasági kérdése lesz, hogy meddig működnek azok a vállalkozások, amelyek piaci feltételek mellett nem igazán életképesek, de valamilyen bennfentes üzleti vagy kirakatszempontból a NER folyamatosan termelő pénzforrásai mellett működtek. Az elmúlt 10 évünk a gazdaságban nagyon sok Vajna Timi-féle fánkozóra hajazó üzletet, vállalkozást hozott létre. Vagyis amíg a bőséges pénzforrás és a „felső támogatás” megvolt, nagyon jól ment, cégek sora rendelt onnan, de a körülmények hirtelen változtával, a pikszisből kikerülve, immáron piaci alapon megmérettetve, hirtelen már csak cost center, vagyis költséghely volt, hamar be is zárt.
A problémára különösen látványos példát szolgáltat az építőipari nagyvállalkozás, a Bayer Construct esete. A Forbes a korábbi vagyonbecslésében 70,8 milliárd forintra értékelte Balázs Attila Bayer Constructban lévő érdekeltségét, ami az üzletember akkor 74,3 milliárd forintra becsült vagyonának több mint 95 százalékát jelentette. A 2025-ös beszámoló alapján készült számításban ugyanakkor a Bayer Construct eszközalapú cégértéke 118,3 milliárd forintra emelkedett, 67 százalékkal meghaladva az egy évvel korábbit. Mindezt úgy, hogy a Forbes az állami megrendeléseknek erősen kitett cégeket eleve diszkontált, eszközalapú módszerrel értékeli.
Augusztus végén ugyanakkor a Bayer Construct csődeljárást kezdeményezett maga ellen, majd a zuglói fejlesztést végző ZVK Development is csődeljárás alá került. A lépést többek között a kedvezőtlen piaci folyamatokkal, szabályozási változásokkal és a zuglói irodakomplexum állami megvásárlásának meghiúsulásával indokolták. A csődeljárás nem jelent felszámolást: a társaság reorganizációval és hitelezői megállapodással próbálja rendezni helyzetét. Szeptember 4-én a kormány a Bayer Construct és a ZVK Development csődeljárását stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítette, az eljárásokban pedig a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. látja el az állami vagyonfelügyelői feladatokat.
A történet a Blochamps szerint azért fontos, mert néhány hónapon belül egyszerre lehet igaz az, hogy egy számítás több mint százmilliárdos vállalatértéket mutat, és az is, hogy ugyanaz a társaság csődvédelmet kér, majd csődeljárását a kormánynak stratégiailag kiemelt jelentőségűvé kell minősítenie.
„Nem azt állítjuk, hogy a Bayer tegnap még 118 milliárdot ért, ma pedig semmit. Pontosan az ellenkezőjét. Azt állítjuk, hogy valójában egyik számot sem lehet úgy kezelni, mint egy bankszámla egyenlegét. Egy cég annyit ér, amennyit a jövőbeni profitjáért, eszközeiért, ügyfélállományáért és üzleti lehetőségeiért egy vevő hajlandó megfizetni. Ha ezek a kilátások egyik napról a másikra megváltoznak, a cég értéke is radikálisan megváltozhat. Gondoljunk csak Balásy Gyula cégcsoportjára például” – mondta Karagich István.
A könyvekben még megvan a vagyon, a piacon már lehet, hogy nincs
A Bayer különösen plasztikus példa, de a probléma általános. Egy családi vállalkozásban lévő tízmilliárdos tulajdonrész nem jelenti azt, hogy tulajdonosának tízmilliárd forint szabadon felhasználható vagyona van. Az érték mögött gyár, iroda, géppark, követelés, készlet és más vagyonelemek állnak – ezek megőrzésének jelentőségét –immár újra a példánkban szereplő céggel kapcsolatban- mutatja, hogy a kormány a Bayer csődeljárását stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítette a vagyonkimentés megakadályozása érdekében is. A cégértéket ugyanakkor a kötelezettségek és mindenekelőtt a vállalkozás jövőbeni eredménytermelő képessége is meghatározza.
Ezért különösen problémás lehet a céges részesedések statisztikai értékét például a vagyonadó alapjának meghatározásakor automatikusan realizálható magánvagyonként kezelni. A Blochamps korábbi elemzése szerint a termelő vállalkozási vagyon és a likvid vagy passzív befektetési vagyon azonos adózási kezelése éppen emiatt okozhat súlyos torzulást a vagyonadó számítási metrikában.
Az MNB-adatsorban ráadásul maga az értékelés bizonytalansága is látható. Miközben éves alapon 8,6 százalékkal nőtt a háztartások vállalati részesedéseinek értéke, 2026 második negyedévében több mint 1100 milliárd forintos lefelé történő átértékelés történt. Hasonló, jellemzően 2,5–3,5 százalék körüli második negyedéves korrekció az elmúlt években rendszeresen megjelent, ami arra utalhat, hogy az éves vállalati beszámolók beérkezésével a korábbi becsléseket érdemben újra kell igazítani.
Jöhet a „NER-hatás” a vagyonstatisztikában
A Blochamps szerint azonban a következő időszakban ennél sokkal nagyobb kérdés lehet az állami megrendelésekhez és a korábbi politikai-gazdasági környezethez erősen kötődő cégek értéke. A 100 leggazdagabb magyar 2026-os listáján szereplők összvagyonát 12 579 milliárd forintra becsülték, ezen belül az első tíz helyezett egyedül 5790 milliárd forinttal rendelkezett. Szakonyi Péter, a kiadvány alapítója szerint a száz leggazdagabb között legalább 15 olyan szereplő volt, aki a vagyonát a politikának köszönhette; de az erősen bekötött dúsgazdagok száma ennél jól azonosíthatóan jóval magasabb, s az átrendeződés még gyorsabban történhet meg.
„Ha egy vállalat tegnap azért ért százmilliárdokat, mert mindenki azt feltételezte, hogy a következő tíz évben is hasonló megrendelései és eredménytermelő képessége lesz, akkor a tulajdonos vagyonából nem marad automatikusan ugyanannyi azon a napon, amikor ez a feltételezés megváltozik. A Bayer ezt most nagyon látványosan mutatja meg, de ugyanez a kérdés jó néhány, az elmúlt másfél évtizedben politikai hátszéllel felépült közép- és nagyvállalatnál felmerülhet” – mondta Karagich István.
A Blochamps szerint ezért a következő negyedévek MNB-adatai is különösen érdekesek lesznek. A vállalatok gazdasági környezetének megváltozása csak késleltetve épülhet be a beszámolókba és ezen keresztül a statisztikai vállalatértékekbe. Ha a korábbi állami megrendelési és üzleti lehetőségek szűkülése tartóssá válik, a „NER-hatás” kivezetése akár jelentős lefelé történő átértékelést is hozhat a ma még közel 37 ezermilliárd forintra becsült magyar céges vagyonban.
„Ezért nem az a kérdés, hogy az MNB jól adja-e össze a számokat. Hanem az, hogy mit nevezünk vagyonnak. Egy bankszámlán lévő egymilliárd forint holnap is közel egymilliárd. Viszont egy egymilliárd forintra becsült vállalkozás egy új megrendeléssel kétmilliárdot is érhet, a piacának elvesztésével pedig a töredékét. Ha ezt nem tesszük hozzá, amikor a magyarok rekordnagyságú vagyonáról beszélünk, könnyen olyan gazdagsággal büszkélkedünk, amelynek egy része csak addig ér annyit, ameddig a mögötte álló feltételezések érvényesek” – mondta Karagich István.
A magyar megtakarítások helyzete és a vagyonok mozgása/átalakulása vagy a vagyonadóra várható vagyonos reakciók kiemelt témái lesznek a szeptember 21-én megrendezendő XVI. Magyar Privátbankári és Vagyonkezelői Konferenciának is. A Blochamps Capital hagyományos szakmai csúcsrendezvényét idén is a Private Banking Hungary díjátadó ceremónia és gálaest követi, ahol a szakma megválasztja és elismeri az év legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó szolgáltatóit.
