Átlagosan 2,3 millió forintot tartanak a magyarok készpénzben és bankszámlán, lekötés nélkül

A magyar háztartásoknak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adatai alapján mintegy 21 960,6 milliárd forintjuk hevert parlagon lekötés nélkül. Ebből durván 7 799,4 milliárd forint volt készpénzben, míg 14 161,1 milliárd forint lekötés nélkül a bankszámlákon.

Ez az állomány az előző negyedévhez képest 1,77 százalékkal, míg az egy évvel korábbi értékekhez képest 11,28 százalékkal emelkedett. Mindkét érték meghaladta a teljes nettó pénzügyi vagyon növekedési ütemét.

Vagyis nemcsak abszolút értelemben nagyon magas ez az összeg, hanem még átlagon felüli mértékben gyarapodik is.

Mennyi kamatot, hozamot hagynak veszni a magyarok?

A KSH adatai alapján hozzávetőleg 9 488 000 magyar él hazánkban 2026-ban. Ez egyben azt is jelenti, hogy az idén a második negyedév végén minden magyarra több mint 2,3 millió forint jutott, amely parlagon hevert készpénzben vagy a bankszámlán.

Ebben benne vannak a gyermekek, idősek, mindenki. Ráadásul sok aktív magyarnak összesen sincs ekkora megtakarítása, nemhogy készpénzben és/vagy bankszámlán.

Nagy eséllyel a gazdagabb réteg tarthatja jóval az átlag felett ilyen formában a megtakarítását, míg a többségnek messze átlag alatti összeg csücsülhet a bankszámláján vagy otthon a fiókban.

Ettől függetlenül ez az átlagos 2,3 millió forint eléggé mellbevágó: egy magyarra ennyi készpénz és látra szóló betét jut. Ami ráadásul nem, vagy csak nagyon alacsony kamatot fizet a birtokosának.

Szerencsére az infláció az elmúlt időszakban egészen kedvező volt: a KSH adatai alapján 2026 júniusában az éves drágulás mértéke 1,7 százalék volt. Ez a parlagon heverő teljes állományra vetítve 373,3 milliárd forintot jelent. Ez egy főre vetítve durván 39 ezer forint. Ha egyenletesen lenne elosztva a magyarok között ez a pénz, akkor minden magyar ennyit veszített volna.

Még sokkolóbb ez a veszteség, ha az elmaradt hozamokat vizsgáljuk meg. Éves szinten 4,5 százalékos kamatot egy alacsonyabb kockázatú Fix Magyar Állampapírral is el lehet érni ma egy év alatt a kiszállási költségek figyelembevétele mellett is. Ekkora hozam a teljes készpénz és lekötés nélküli állományra vetítve már 988,2 milliárd forint elmaradt hozamot eredményez, ami a korábbi számítási logikát követve minden magyarnál 105 ezer forint elmaradt nyereséget jelent. Ebből ráadásul durván 64 ezer forint reálhozam lenne, azaz infláció feletti növekmény.

Újfent ki kell hangsúlyozni, hogy az átlag jelen esetben egyáltalán nem adja vissza egy átlagos magyar élethelyzetét. Emellett azonban felvetődik még egy fontos kérdés: tényleg komoly hibát követ el az, aki ekkora összeget tart lekötés nélkül?

Hiba ennyi pénzt lekötetlenül hagyni?
Ebben a helyzetben két tényezőt kell mérlegre tenni.

1. Mit kockáztatunk a befektetéssel, lekötéssel?
2. Mennyit veszítünk akkor, ha parlagon hever a pénzünk?

Az első pontnál az egyes megtakarítási lehetőségek veszélyeit, kockázatait kell felmérni. Itt a lehetséges anyagi veszteség mellett – kevesebbet ér a pénzünk feltöréskor, mint amennyit betettünk – számításba kell venni a kiszállási időt is. Lehetnek olyan kevésbé likvid megoldások is, amelyekből szükség esetén nagyon nehéz és lassú kiszállni.

A második pontnál éppen az infláció és a hozamkörnyezet a lényeges. Mennyit veszít a pénzünk az értékéből azért, mert nem kezdtünk vele semmit. Vagy másképp megközelítve: mekkora hozamról mondunk le a biztonságért és a likviditásért cserébe.

Általánosságban azt lehet mondani, hogy 6 havi kiadást érdemes biztonsági tartalékként tartani a váratlan helyzetekre. Ezen összegnél valóban a minimális kockázatvállalás és a könnyű hozzáférhetőség a legfontosabb szempont. A korábban kiszámított egy főre jutó átlagos 2,3 millió forint durván 4,3-szerese a nettó átlagbérnek és 5,2-szerese a nettó medián keresetnek. Így nézve nem is tűnik elrugaszkodottnak ez az összeg.

Mit érdemes tennie az érintetteknek?

Az alábbi lépéseket mindenkinek érdemes elvégeznie:

Felmérni, hogy a családban, háztartásban mekkora összeg van készpénzben és különböző bankszámlákon lekötés nélkül.
Megvizsgálni, hogy a rendszeres havi kiadások összege mekkora.

Meghatározni, hogy mennyi biztonsági tartalékra lenne szüksége a családnak. A 6 hónapos irányszámtól eltérhetnek a háztartások saját döntésük alapján, de ezt érdemes saját maguk számára is alaposan megindokolni.

Megnézni, hogy a ma lekötés nélkül tartott összeg hogyan viszonyul a biztonsági tartalékként kitűzött célhoz.

Ha a likvid megtakarítás kevesebb, akkor meg kell próbálni azt növelni. Ideális esetben más befektetés felbontásával. Nehezebb helyzetben spórolással, a megtakarítások növelésével.

Ha túl magas a családban a készpénz és a látra szóló betét állománya, akkor érdemes lehet ezekből valamilyen befektetést indítani. Nem kell egyből nagyot ugrani, mindenkinek a saját célja, kockázattűrő képessége, igényei alapján érdemes befektetést választania.

Ideális esetben a biztonsági tartalékként kitűzött célszám és a meglévő likvid megtakarítási állomány megegyezik.

Ideális helyet keresni a likvid megtakarítási állománynak. Itt is két szempont jöhet szóba.

Vannak olyan számlák, ahol lekötés nélkül is magasabb hozam érhető el. A Gránit Banknak vagy épp a Cofidis Banknak is vannak jó ajánlatai. De a Revolutról sem szabad megfeledkezni, ahol szintén találunk értelmezhető kamatot lekötés nélkül is.

A bankszámlák költségeire is figyelni kell. Ha már nem nő érdemben a pénz a bankszámlán, akkor legalább a csomaghoz kapcsolódó költségek ne vigyék el az ott tartott összeg egy részét. Szerencsére már számos banknál lehet olcsó, akár teljesen ingyenes lakossági számlát találni.