Jordánia és Tunézia az EBRD tagja lett
Az EBRD-t 1991-ben eredetileg Közép-Kelet-Európa, illetve az egykori szovjet térség piacgazdasági és politikai átalakulásának finanszírozására hozták létre, ám az egyes arab országokban lezajlott fordulatok után tavaly felmerült annak lehetősége, hogy a pénzintézet e térség támogatásából is részt vállaljon. Jordánia és Tunézia 2011-ben kérte felvételét az EBRD tagjai közé.
A térségi arab országok közül alapító tagnak számít Egyiptom és Marokkó, és a bank ezekben az országokban is tervez finanszírozási programokat. Az EBRD igazgatótanácsa tavaly nyáron javasolta hivatalosan a részvényeseknek a bank tevékenységének kiterjesztését a déli és a keleti mediterrán térségre. A részvényeseknek erről egyhangú döntést kell hozniuk. Az EBRD jelenleg 61 részvényes ország, valamint két kormányközi szervezet, az EU és az Európai Beruházási Bank (EIB) tulajdona.
A kazah fővárosban, Asztanában megrendezett tavalyi éves EBRD-közgyűlésen Thomas Mirow bankelnök kijelentette, hogy az EBRD hivatalosan 2012 tavaszán kezdheti meg finanszírozási tevékenységét az arab térségben. Az EBRD kedden közölte: kapacitásai középtávon évente összesen 2,5 milliárd euró befektetést tesznek lehetővé a déli és keleti mediterrán térségében, de a részvényesek a teljes körű finanszírozási tevékenység megkezdéséről szóló döntésük előtt figyelembe fogják venni az érintett országok által elkezdett politikai és gazdasági reformokat is.
A bank tevékenységi súlypontjának fokozatos áthelyeződését jelezte, hogy Mirow a tavalyi közgyűlésen kijelentette: az EBRD becslése szerint a közép-európai EU-tagországok 2015-re "kinőnek" a bankból, s az EBRD azután elsősorban Európa déli és keleti részére, valamint Közép-Ázsiára összpontosítja tevékenységét. A bank - amely a legnagyobb egyedi befektető jelenlegi működési országcsoportjában - a tevékenységi területén végigsöprő pénzügyi válság miatt mindazonáltal jó ideje felülvizsgálta azt a korábbi stratégiáját, amelynek alapján - ha megvalósult volna - a közép-európai EU-tagállamok már 2010 óta nem részesülnének új finanszírozásban az EBRD részéről.
Az EBRD 2006-ban jelentette be, hogy az addig EU-taggá lett nyolc legfejlettebb közép-európai ország mindegyike várhatóan 2010-re "kiérik" a bankból, vagyis azután nem lesz már szükségük közvetlen EBRD-finanszírozásra. A pénzügyi válság elhatalmasodása után, 2008-ban azonban az EBRD közölte, hogy a kialakult helyzetben leállítja a közép-európai EU-térségből akkor már elkezdődött kivonulási folyamatot, sőt növeli a régió támogatását. A működési területhez tartozó országcsoport támogatásának növeléséhez az EBRD ugyanakkor 50 százalékos tőkeemelést is kért a részvényes országoktól; ezt a Zágrábban megrendezett tavalyelőtti éves közgyűlésen jóváhagyták.
A tőkeemelés a bank számításai szerint 2010-2012 között évi 9 milliárd euró, az utána következő három évben pedig évente 8,5 milliárd euró új finanszírozás folyósítását teszi lehetővé. Az EBRD ennek alapján arra számít, hogy 2010-től 2015 végéig összesen több mint 50 milliárd euró új finanszírozást tud nyújtani a működési területéhez tartozó országoknak. A kereskedelmi bankok és más partnerek kapcsolódó társfinanszírozásaival együtt a londoni pénzintézet számításai szerint elérheti a 150 milliárd eurót az EBRD irányításával megvalósuló programok értéke a 2015 végéig tartó időszakban. (MTI)
