Jót tett a forintnak az EKB mennyiségi lazítása
EUR/USD (1,1210 – 1,1350): Mario Draghi megtette, amit vártak tőle. Az ECB belevág egy eurózónát érintő mennyiségi lazítási programba, melynek keretében havonta 60 milliárd euró összegben vásárol értékpapírokat a piacon 2015 márciusától 2016 szeptemberéig. A program 1140 milliárd eurós likviditást önt a piacra. A vásárlások államkötvényeket és központi szervek (pl. EIB) által kibocsátott értékpapírokat fognak érinteni, ugyanakkor a vállalati kötvények nincsenek fókuszban.
Görög papírokat csak akkor vesz a központi bank, ha a déli tagállam új mentőcsomagról köt egyezséget az EU-val. Az ECB folytatja az ABS-ek és a fedezett kötvények vásárlását, így a tegnapi bejelentés elemzői becslések szerint a korábbiak felett mintegy 950 milliárd eurós lazítást jelent. Az előzetes várakozás ettől jóval kisebb összeg volt (550 milliárd volt a konszenzus), így a bejelentés azonnal gyengítette az eurót. A napot 1,14 alatt zárta a kereszt, míg ma – hacsak egy korrekció ki nem fogja a szelet a vitorlából – az 1,12 is realitássá válhat. Első elemzői reakciók szerint a programnak elsősorban árfolyamhatása lesz - a kurzus elérheti az 1,10-es szintet is a kötvényvásárlások direkt hatásaként – és csak kisebb mértékben eredményez a gazdasági folyamatokban változást.
Az euró szignifikáns leértékelődése önmagában a GDP és a jegybank számára fontos inflációt kb. 0,5%-kal javítaná, ami még mindig azt jelentené, hogy csak egy nagyon lassú, elhúzódó kilábalásra tudná javítani a beavatkozás az EU teljesítményét. Éppen emiatt, ha az elkövetkező negyedévekben úgy látszik majd, hogy a programnak nincs jelentős hatása, és a hosszabb távú inflációs várakozások továbbra is elmaradnak az ECB 2%-os céljától, akkor Draghiék újabb lépésére lehet számítani. Így nagy valószínűséggel tegnap az európai QE1-et jelentették be. A kötvényvásárlások fontos jellemzője még, hogy a kockázatokat a jegybank nem egyedül futja majd, hanem a tagországok központi bankjaival 80-20 arányban megosztva (a nemzeti jegybankoké lesz a kockázat nagyobb hányada). Vélhetően az egyes tagországok direkt finanszírozását akarták ezzel elkerülni. Ezzel szemben ugyanakkor a 2012-ben bevezetett OMT program védőhálóként még mindig él, melynek keretében az ECB korlátlan mennyiségben felvásárolná egy bajba jutott ország kötvényeit, hogy az elkerülje a csődöt, majd az ebből fakadó kockázatokat a tagországok az ECB-ben lévő tőkéjük arányában szétosztva viselnék.
EUR/HUF (309,50 – 313,50): Az euró gyengüléséből a forint tovább profitált és 313 alá erősödött tegnap. Esélyes a folytatás, ugyanakkor a 310-et nem lenne egyszerű átlépni.
CHF/HUF (315,00 – 319,00): Az euró gyengülése a frankkal szemben is érvényre jut, és kezd eltávolodni a paritástól a kurzus, azaz ideje hozzászokni, hogy a frank többe kerül, mint az euró.
