Jövőre pánikolhatnak csak igazán az autókereskedők Európában
A szakértők szerint az ágazat világszinten ugyanakkor 2,5 százalékos bővüléssel számolhat, hiszen az Egyesült Államokban, Brazíliában, Oroszországban, Indiában és Kínában már az értékesítés növekedésére lehet számítani. A tavalyi 14,7 millió személyautó után idén 14,5 millió eladását valószínűsítik Európában. A 2007-es csúcs után a tavalyi értékesítések 7,8 százalékos visszaesést jelentettek, ahhoz képest pedig idén újabb 1,3 százalékos csökkenés valószínűsíthető.
A prémiummárkák eladása jövőre szerényen emelkedik, de a válság nyertesei a kisautó kategóriában erős gyártók, azon belül is elsősorban a FIAT lehet - vélik az elemzők. A visszaesés az európai kormányok roncsprémium-programjai nélkül idén ennél lényegesen nagyobb lett volna, ám az autógyárakat felszínen tartó kormányzati keresletnövelő programok jövőre visszaütnek.
Miközben ugyanis a világ számos országában jövőre már az eladások növekedésével lehet számolni, addig Európában a roncsprémiumok által generált előrehozott kereslet miatt 2010-ben 6,1 százalékos visszaesés várható. Összehasonlításképp: az Egyesült Államokban 10,6, Brazíliában 5, Oroszországban 12,6, Indiában és Kínában 6-6,5 százalékos keresletnövekedésre lehet számítani az új autók piacán. A növekvő kereslet nem jelenti azt, hogy a személyautók értékesítése visszatérne a válság előtti szintre, hiszen a jövő évi szerény emelkedést hatalmas visszaesés előzte meg.
Világszinten a két év alatt bekövetkezett 12,9 százalékos esést jövőre 2,5 százalékos növekedés követheti, ám ez még mindig azt jelenti, hogy jövőre is bő 10 százalékkal kevesebb autó talál gazdára, mint 2007-ben. Az European Automobile Association (ACEA) adatai szerint Európában 12 millió embert foglakoztat az autóipar, ebből 2,2 milliót közvetlenül, 10,3 milliót pedig közvetett formában. Ez azt jelenti, hogy az unió munkavállalóinak 6 százaléka függ erősen az autóipari turbulenciáktól, de ez az arány egyes országokban még ennél is magasabb, Németországban például minden 7. munkahely - közvetve vagy közvetlenül - az autógyártáshoz köthető.
Nem csoda, hogy a német kormány 5 milliárd eurós roncsprémium-akcióval sietett megsegíteni a GDP 3,4 százalékát adó ágazatot. A program sikerét mutatja, hogy a legnagyobb európai piacon idén 3,9 millió új autó eladása várható, ez pedig a Calyon elemzői szerint legalább 1 millióval több, mint amennyit támogatás nélkül értékesíteni tudott volna az ágazat. A gyártók eredményeit vizsgálva az látható, hogy a roncsprémiumok nem mentették meg a vállalati profitokat. A forgalom eleve az alacsonyabb nyereségtartalmú alsó kategóriás autók piacán emelkedett, ahol lényegesen kisebb a profitráta, mint a nagyobb osztályokban.
Ezen túl az értékesítés is nyomott áron történt, hiszen a keresletért az állami támogatás ellenére is meg kellett küzdeni, ráadásul több állam eleve feltételül szabta a kereskedőknek, hogy a támogatásért cserébe maguk is meghatározott összegű kedvezményt adjanak. (Nagy-Britanniában 1000 font állami támogatást 1000 font kereskedelmi árengedménynek kellett kiegészítenie.) Mindezek eredményeként a roncsprémiumok hatására a profit nem emelkedett, de az állami beavatkozás megtette hatását, hiszen a készletek kiárusításával a likviditás legalább nem került veszélybe.
Az európai autógyárakat jövőre a BRIC országai (Brazília, Oroszország, India, Kína) menthetik meg, mivel azok növekedést várnak már 2009-re, s ezek az országok a Volkswagennek, a FIAT-nak, a Renault-nak és a Peugeot-nak is fontos felvevő piacai. Brazíliában adókedvezményekkel ösztönözték a keresletet, és a piactámogatás 2009 után is folytatódik.
Kína a 2008-as esés után nagy energiákat fektetet az autópiac ösztönzésébe, aminek eredményeként idén 45 százalékos fellendülést mutatott az eladásokban. A kínai piac továbbra is ellenállhatatlanul vonzó a gyártóknak, mert a növekvő fizetések mellett rendkívül alacsony az egy lakosra jutó személyautók száma. Míg Európában 1000 emberből 500-nak van autója, addig Kínában csak 22-nek.
Indiában, a kis autók piacán szinte egyáltalán nem érződött a krízis, a jövő évi értékesítést pedig a kedvező finanszírozási konstrukciók és a folyamatos infrastruktúra-fejlesztés ösztönzi. Nagy kérdés, hogy az európai gyártók mennyire tudják kihasználni az orosz piac jövő évi bővülését. A várható 12 százalékos jövő évi volumennövekedés eleve a 2008-asnál 46 százalékkal kisebb, 2009-es bázisra épül, ráadásul az orosz kormány csak a hazai gyártást ösztönzi, az importált személyautók vámját éppen most emelte meg.
